Tudod, miért bécsi a frankfurti virsli? Meglepő a magyarázat

Szilveszterkor mindenki malachúst, lencsét, virslit eszik, és a legtöbben a roppanós frankfurtit keresik a boltokban, de igazából nem is tudják, hogy mitől frankfurti, vagy hogy miben más, mint a bécsi virsli. A virsli-történelem a 19. század elejére vezethető vissza; abba a korba, amikor nagy divat volt városokról elnevezni az ételeket, de itt nem csak ez áll a háttérben.

Az igazi virsli-történelem

Bár Frankfurtban már a 13. században is ismerték és ették a virslit, mégis a 19. század elejére szokták mondani, hogy arra datálható a virsli megszületése vagy megalkotása.

A svájci születésű Johann Georg Lahner Frankfurtban tanulta ki a hentes szakmát. Akkoriban Németországban volt egy nagyon szigorú szabályozás arra vonatkozóan, hogy egy vágóhídon nem lehet két állat húsát egyszerre feldolgozni és keverni, tehát el kellett dönteni, hogy most például disznóval vagy marhával akarnak dolgozni.

Miután Lahner befejezte a tanulmányait, Bécsbe költözött, ahol jóval engedékenyebbek voltak a hentesiparhoz köthető szabályok. Így aztán Lahner megragadta a lehetőséget, és elkezdett kísérletezgetni a virslivel. Kipróbálta, mi történne, ha mondjuk nem csak sertéshúst használna hozzá, hanem hozzákeverne egy kis marhát is.

A kísérletei sikeresnek bizonyultak, aztán 1805. október 15-én elkészült a kétféle húsból készült bécsi-frankfurti virsli. Állítólag ez volt Ferenc József és az előkelő réteg kedvenc étele is.

Most akkor mi a különbség a két virsli között?

Tulajdonképpen csak annyiban, hogy a frankfurtiban csak sertéshús van, a bécsi-frankfurtiban pedig sertés- és marhahús. Fűszerezésében viszont teljesen megegyeznek, és ugyanúgy kell elkészíteni mind a kettőt.

Ehhez tartozó érdekesség, hogy Lahner dédunokája volt az, aki kivándorolt Amerikába, és kitalálta a hot-dogot, vagyis a Lahner-család népszerűsítette a világon mindenhol a virslit.

Így készül a virsli: