Ez a Netflix egyik legmegosztóbb thrillere, utálni lehet vagy imádni, de közömbös senki nem marad

Két világsztár, egy rejtélyes történet, egy mesebeli város – ennél több nem is kell ahhoz, hogy egy film rögtön felkerüljön a megnézendők listájára. Amikor Johnny Depp és Angelina Jolie nevét együtt látjuk egy plakáton, automatikusan valami nagyszabású, izgalmas, elegáns alkotásra számítunk. Az utazó pont ezt ígéri: titkokat, üldözéseket, szenvedélyt és feszültséget – mindezt Velence álomszerű kulisszái között.

De van valami ebben a filmben, amit elsőre talán sokan félreértettek. És most, hogy újra a reflektorfénybe került, egyre többen gondolják újra a véleményüket.

Az utazó  első pillantásra klasszikus kémtörténetnek tűnik: titokzatos üzenetek, üldözések, maszkos gengszterek, nyomozók, és a háttérben velencei lagúnák. De sokan már a megjelenéskor értetlenül álltak a film előtt. A kritikusok porrá zúzták. A nézők értetlenkedtek. A RottenTomatoes értékelése gyenge. A trailer thrillert ígért – amit nem kaptunk meg.

De most, hogy felkerült a Netflixre, valami történt. Az emberek újranézik. És valami megváltozott.

Nem thriller, hanem egy elegáns paródia?

Az újranézők egyre többen vallják be: „lehet, hogy eddig mi nem értettük a filmet?” Mert ha nem vársz tőle Mission: Impossible-t, hanem inkább egy kacér, humorral teli, önreflexív kémjátékot keresel, akkor Az utazó működni kezd. A karakterek túl szépek, túl elegánsak, túl... kiszámítottak – pont úgy, mintha az egész egy finom irónia lenne a klasszikus kémfilmek világáról.

Johnny Depp tétova, kicsit elveszett turistaként – zseniális. Angelina Jolie? Egy parfümreklám élő dívája, aki úgy sétál, mintha minden utca egy kifutó lenne. És ez a karikatúraszerűség talán nem hiba, hanem szándék.

A végén jön a csavar – amit először senki nem vett észre

És ott az angol férfi. Rufus Sewell karaktere, akit a legtöbben elsőre simán elfelejtettek. Pedig egyes újranézők szerint ő mozgatja az egész történetet a háttérből. Ő lehet a valódi főszereplő. Ha ez igaz, az egész film más megvilágításba kerül – és egy zseniális, alig észrevehető dramaturgiai húzás tárul fel.

Velence még sosem volt ennyire mesebeli

Az utazó vizuálisan hibátlan. Minden képkocka képeslapra kívánkozik. A háttérzene filmzenetörténeti gyöngyszem. És még ha a történet nem is a világ legizgalmasabb kémtörténete, a film mégis élmény. Egy könnyed, elegáns, játékos mozi, ami nem akar több lenni annál, ami: szórakoztatás felsőfokon, kis csavarral és sok stílussal.

Most akkor jó ez a film vagy sem?

Az attól függ, hogyan nézed. Ha thrillert vársz, lehet, csalódsz. De ha engeded, hogy a film nevéhez méltón elvigyen egy utazásra a stílusos, nosztalgikus, titokzatos mozik világába – akkor lehet, hogy beleszeretsz. Későn, de annál mélyebben.

A Netflixen elérhető thriller előzetese itt megtekinthető: