Amikor Jason Statham elszabadul, még a törvény is menekül – ez a krimi-thriller porig rombol mindent

Egy igazán dühös ember – A bosszú, ami mélyebbről jön, mint gondolnád

Létezik egy pont, ahol a bűn nem szimplán következmény, hanem szinte végzet. A “The Wrath of tha Man – magyar címén Egy igazán dühös ember – hihetetlen akció- és thriller műfajból kovácsolt alkotás, amely a megszokott zsánerkereteket zord, szikár vonásokkal rajzolja újra.

Guy Ritchie rendező, aki eddig pörgős vágásaival és ironikus karaktereivel hódított, ezúttal sötétebb vizekre evez, és lemezteleníti az erőszak lélektani mélységeit.

A történet főszereplője H (Jason Statham), egy újonnan belépő biztonsági sofőr, aki egy pénzszállító cégnél dolgozik. A kollégák eleinte szúrós pillantásokkal figyelik – rideg, hallgatag, már-már szoborszerű figura, akinek múltja sűrű ködbe burkolózik.

Hideg elszámolás – amikor a hős szerepét a bosszú írja át

A férfi azonban hamar bizonyít: amikor fegyveres támadás éri a pénzszállító furgont, H szinte természetellenes pontossággal számol le az elkövetőkkel. Ekkor kezd sejleni, hogy ő nem az, akinek mondja magát – és hogy a motivációja személyesebb és sötétebb, mint bárki gondolná.

A krimi- és thriller elemekkel átszőtt cselekmény rétegei fokozatosan tárulnak fel: időugrások, váltakozó nézőpontok és szereplői múltak darabkái mélyítik el a képet.

Ahogy haladunk előre a cselekményszálban, egyre világosabbá válik, hogy H nem hős, hanem egy könyörtelen erő, aki a megmentő szerep helyett kiegyenlíti a számlát – hidegen, kérlelhetetlenül és minden illúziótól megfosztva. Az igazság nem vigaszt hoz, hanem hideg elszámolást.

A bosszú csendje: Jason Statham, mint a krimi legsötétebb antihőse

Jason Statham szinte archetípusként jelenik meg: kemény, szűkszavú, mégis hátborzongatóan karizmatikus. A filmben nincsenek valódi jófiúk – csak emberek, akik különböző sebességgel sodródnak a végzetük felé. A színészi játékot és a képi világot egyaránt mesteri visszafogottság jellemzi: az árnyékos beállítások, a precízen komponált vágások és a komor zene mind arra engednek következtetni, hogy itt nem egyszerű akcióról, hanem belső háborúról van szó.

Az “Egy igazán dühös ember” nem az a tipikus filmes eposz, amit Guy Ritchietől már megszokhattunk , és pont ezért annyira meglepő és erőteljes.

Bibliai súlyú leszámolás a noir világában – Statham antihőse a végletekig sodródik

Nem harsány, nem humoros – inkább olyan, mint egy jól megtervezett sakkjátszma, ahol minden lépésnek ára van. A mű sajátos módon kapcsolja össze a krimi világát a bibliai súlyú bosszú történettel, miközben Jason Statham karaktere egyfajta modern mítoszba illő antihőssé válik.

A feszes és könyörtelen lendülettel sodródó mozi egyszerre idézi Clint Eastwood korai karaktereit és a klasszikus noir hangulatát – de mégis mai, aktuális és kérlelhetetlen módon.

Ebben a filmben az igazság keresése itt nem nemes küldetésből, hanem sötét megszállottságból fakad, amely könyörtelenül hajtja előre a főhőst.

Guy Ritchie ismét bebizonyította, hogy a stílus lehet nyers és letisztult egyszerre, és hogy egy thriller is lehet filozofikus – ha a kérdés nem az, ki győz, hanem hogy mi marad az emberből, amikor minden leomlik körülötte.

Az alábbi videóban látható az “Egy igazán dühös ember” előzetese:

Forrás: Rogebert és IMDb