.jpg?crop=2005,827,5,10&width=386)
Egy elképesztő pszichológiai thriller, ami egy percig sem hagyja lankadni a figyelmed
Olvass tovább...
Az irodalom és a film határán sétálva most olyan korszak kezdődik, amelyet lehetetlen figyelmen kívül hagyni. A popkultúra mestere újra lendületet vett – és vele együtt a félelem is sokszorozódik.
Kevés olyan név létezik a kortárs popkultúra világában, amely akkora súllyal bír, mint Stephen Kingé. Neve hallatán azonnal megborzong a könyvmoly, a mozirajongó és a sorozatfüggő – hiszen ő az, akinek tollából a rettegés legismertebb arcai születtek: a Kedvencek temetőjének baljós hangulata, Carrie tragikus ereje, vagy az elfelejthetetlen Pennywise, az AZ démoni bohóca mind-mind az ő képzeletéből születtek. Stephen King, a modern horror koronázatlan királya, évtizedek óta alakítja, formálja, sőt: újradefiniálja a félelem természetét. És most... ismét mozgásba lendült.
A hollywoodi gépezet zakatol, a kamerák forognak, a történetek új, eddig még képzeletünkben sem gondolt életre kelnek. Stephen King soha nem látott lendülettel robban vissza – egyszerre több film és sorozat is készül a tollából született művekből, és egyik hátborzongatóbb, mint a másik.
Mi történik, ha egy ember történetét nem a kezdetektől, hanem a legvégéről indulva ismerjük meg? Mike Flanagan legújabb adaptációja erre a gondolatra épül, miközben három különálló, mégis szorosan összefonódó idősíkon keresztül tárja fel Chuck életének aprólékosan felépített pillanatait. Tom Hiddleston érzékeny és mélyen emberi alakítása a nézőt is végigkíséri ezen az érzelmileg gazdag, lírai utazáson.
A történet nem a klasszikus horror eszközeivel dolgozik – inkább csendes melankóliával, belső feszültségekkel és emlékezetes képekkel idézi fel az elmúlás és az élet értelmének kérdéseit. Nem véletlen, hogy a hollywoodi szakma már most díjakra esélyes alkotásként emlegeti.
A borzalmak forrásáért felelős világhírű író, Stephen King univerzumában A “Welcome to Derry” című alkotása az 1960-as évek feszültséggel teli időszakába kalauzol vissza, ahol a popkultúra egyik legismertebb figurája, Pennywise karakterének eredetét boncolgatja tovább a rendező.
A felszín nyugodtnak tűnik, de Derry mélyén újra mocorog valami, amit egyszer már eltemettek – vagy csak azt hittük.
A hidegháborús korszak nyugtalanító légköre, a társadalmi feszültségek és a gyerekkori félelmek láncreakciója ebben az előzménytörténetben testesül meg.
Olvass tovább...
A drámai hangvételű alkotás egy nyomasztó, disztópikus világba kalauzol, ahol száz tinédzser vág neki egy végtelen gyaloglásnak – nem a győzelem reményében, hanem abból a célból, hogy túléljék a szabályok nélküli menetelést, bármi áron. A fiatalok számára nincs más lehetőség: lépni kell – megállás nélkül. A film egy feszes ritmusú, lélektani drámával nyugtalaníthatja a nézők kedélyeit, a horror-produkció a kitartás, az önuralom és a belső konfliktusok világát járja körül. Francis Lawrence rendezésében a történet nem az akcióra, hanem az egyéni sorsok súlyára és az elkerülhetetlen vég elcsendesedő közeledésére helyezi a hangsúlyt.
Egy kérdés lebeg végig a levegőben: mit jelent embernek maradni egy embertelen játéktérben?
Egy telepatikus képességekkel rendelkező fiú váratlanul egy elszigetelt intézet falai között találja magát, ahol a külvilág számára minden rendezettnek tűnik – ám a felszín mögött a tehetség nem kiváltság, hanem fegyver, amit irányítani, manipulálni és kihasználni akarnak.
A sorozat feszültséggel teli történetében Stephen King újra azt kutatja, mi történik, ha a gyerekkor védtelensége a kontroll és manipuláció hideg racionalitásával találkozik. A színek mögött sötét szándékok lapulnak, és miközben a fiatal hősök a szabadságukért küzdenek, a néző is elgondolkodik: vajon hol húzódik a határ kísérlet és kegyetlenség között?
A popkultúra világában ez az adaptáció különösen érzékeny és aktuális témákat dolgoz fel.
Olvass tovább...
A '80-as évek ikonikus feldolgozása után végre elkészül az a verzió, amely visszanyúl az eredeti regény nyers, nyugtalanító világához. Egy férfi, aki kénytelen részt venni egy országos műsorban, ahol a szabályok helyett az ösztönök diktálnak, és a túlélésért folytatott küzdelem mindennél fontosabbá válik. Edgar Wright rendezésében a film egy adrenalindús hajszába dobja a nézőt – mélyen belenyúl abba a kérdésbe, hogyan alakul át az emberi méltóság, ha egy egész társadalom szórakozásból figyeli a zuhanásunkat.
A modern hollywoodi adaptáció feszes, éles és meglepően aktuális – egy történet, ahol az élet árát már nem pénzben mérik.
Stephen King “A Setét Torony” sorozatát ne egyszerű regényfolyamként képzeld el, hanem egy egymásba nyíló világokból felépülő univerzumként, ahol a központi szereplő, Roland Deschain – az utolsó harcos – a rejtélyes Torony felé tart.
Az út során a történet egyesíti a klasszikus western magányos hősének karakterjegyeit a sci-fi dimenzióváltásaival és a fantasy mitológia elemeivel.
A pszichológiai horror filmek rendezője, producere és forgatókönyvíró mestere, Mike Flanagan a történet világában a főhős lelki és fizikai utazását New York városától egészen a hanyatló Mid-Worldig kíséri a nézőt. A projekt egyelőre a forgatókönyvírás és világépítés fázisában jár, de már most látható: Flanagan az alapmű hangulatát kívánja visszahozni, nem gyorsított tempójú vizuális megvalósítás keretei között, hanem egy lassabban építkező, hangulatában sűrű, karakterközpontú sorozat által.
A cél nem kevesebb, mint a Torony világának minden rétegét feltárni – a belső vívódásoktól a világok összeomlásáig bezárólag.
Nem túlzás azt állítani, hogy Stephen King fantáziadús, egyben nyomasztó történetei a popkultúra univerzumában jelest érdemelnek. Ő egy igazi mitológiaépítő, akinek történetei generációk óta kísértenek minket. A most készülő filmek és sorozatok pedig nem csak szórakoztatni akarnak: szembesítenek, megráznak, és néha – csendesen – meg is vigasztalnak.
Az alábbi videóban a legendás író, Stephen King egyik enyhébb művének, a “The life of Chuck” hihetetlen melódia alappal kísért előzetese látható:
Olvass tovább...