A tudósok is megdöbbentek: ez a férfi kilépett a testéből, és olyat vett észre a másik szobában, amit senki sem hitt el

A rejtélyes Miss Z esete

Hacsak nem nézünk egy tükröt vagy egy képernyőt, lehetetlen kívülről, harmadik személyű perspektívából látni önmagunkat. Mindannyian be vagyunk zárva a saját testünkbe, ám történelmileg és földrajzilag is elszórtan akadnak olyanok, akik kábítószerek, meditáció vagy éppen halálközeli élmények hatására képesek felülről lenézni saját magukra.

Charles Tart volt az egyik első olyan tudós, aki szisztematikusan próbálta vizsgálni, hogy vajon ezek a személyek valós dolgokat látnak-e az úgynevezett testen kívüli élmény során. Egyik korai, 1968-ban publikált kísérlete egy Miss Z néven emlegetett hölgy köré épült. A nő olyan természetességgel élte meg ezeket a furcsa lebegéseket, hogy egészen tinédzserkoráig meg volt győződve arról, ez mindenkinél így működik.

Tart behívta őt a laboratóriumba egy négynapos alvásvizsgálatra. A feladat látszólag egyszerű volt, ám a valóságban szinte teljesíthetetlen. A kutatók elrejtettek egy ötjegyű számot egy magas polcon, teljesen elzárva a nő látóteréből. Ha éjszaka tényleg elhagyja a testét, le kell olvasnia a számot, és reggel be kell számolnia róla. A negyedik éjszaka végén Miss Z tökéletes pontossággal mondta vissza a megoldást, ami a 25132 volt. Tekintve, hogy egy a százezerhez volt az esélye a puszta tippelésnek, a tudósok azonnal tudták, hogy valami egészen különleges dologra bukkantak.

Robert Monroe és a hátborzongató felfedezés

Ugorjunk előre az időben 1998-ra, amikor Tart egy újabb esettanulmánnyal állt elő. Ezúttal egy Robert Monroe nevű férfit vizsgáltak, aki szintén gyakori testen kívüli élményekről számolt be. A tudósok ismét előkészítették a laboratóriumot, elhelyezték a titokzatos számot a polcon, és várták, mi történik az alvás során.

Monroe azonban reggel nem tudta megmondani a rejtett számsort. Helyette valami sokkal furcsább, hátborzongatóbb dologgal állt elő, amire álmában figyelt fel, és amit szinte lehetetlen lett volna megtippelnie. A férfi részletes leírást adott arról, hogy az egyik laboratóriumi technikus egy idegen férfival találkozott az épület egy teljesen másik szobájában.

A labor szigorú szabályzata tiltotta a külsősök belépését, így a kutatók hitetlenkedve hallgatták a beszámolót. A későbbi ellenőrzések során azonban kiderült, hogy az említett technikus férje azon az éjszakán valóban besurrant egy gyors látogatásra.

Mozgó célpontok a szellemvilágban?

A döbbenetes eset után Tart arra a következtetésre jutott, hogy a testen kívüli élményt átélő személyek talán sokkal könnyebben fókuszálnak mozgó, élő célpontokra és interakciókra, mintsem egy polcon porosodó, statikus ötjegyű számra. A felfedezés azóta is komoly vitatéma a modern alváskutatás berkein belül.

Persze az ember lánya vagy fia addig marad szkeptikus, amíg ő maga is ki nem lebeg a testéből, hogy megnézze, milyen madár fészkel a tetőn. Abban viszont mindannyian egyetérthetünk, hogy elég izgalmas lenne néha körülnézni a világban a saját fizikai korlátaink nélkül.

(via)