Börtön vagy halál – orosz, ukrán rabok, bűnözők a fronton, megdöbbentő információk, videók

A szomszédban zajló 2022-ben teljes intenzitásúvá vált orosz–ukrán háború egyik legkülönlegesebb és legvitatottabb jelensége, hogy mindkét oldalon alkalmaztak elítélteket, börtönből toborzott embereket, viszont a módszer, a méret és a jogi háttér jelentősen eltért.

A kezdet és a legismertebb eset Jevgenyij Prigozsin és a Wagner ügyében volt. Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat vezetője személyesen kezdett járni az orosz büntetőtelepekre. Elítélteknek ajánlott többek között: teljes kegyelmet, a büntetés eltörlését, pénzt a családtagoknak, havi fizetést, és hat hónap szolgálat után szabadulást. Cserébe az elítélteknek Ukrajnában kellett harcolniuk. A toborzás főleg a következő helyeken történt: orosz büntetőtelepek (IK – исправительная колония), magas biztonsági fokozatú börtönök, erőszakos bűncselekmények miatt elítéltek között. Pontos számuk vitatott, és több különböző becslés is van róluk, de 2022 vége és 2023 eleje között kb. 40-50 ezer rab csatlakozott a Wagnerhez.

Legtöbbjük a különösen véres Bahmut körüli harcokban tűnt fel. Iszonyatos veszteségek voltak, az oroszoknak több forrás szerint is, több mint 85 ezer fő volt a vesztesége. Ebben kulcsszerep jutott a raboknak, és a velük alkalmazott úgynevezett „emberhullám” taktikának. Ebben az esetben a rabokat gyakran gyengén felszerelve, rövid kiképzés után, aknamezők és ukrán állások ellen küldték. A cél sok esetben nem az elit katonai teljesítmény, hanem az ukrán védelem felderítése és kimerítése volt.

A Bahmuti csata (2022 ősz – 2023 tavasz) egyik fő orosz erejét ezek az alakulatok adták.

A Wagner után az orosz védelmi minisztérium is átvette ezt a modellt. 2023-tól létrehozták az úgynevezett: Storm-Z (Шторм-Z) büntető jellegű rohamalegységeket. Ezekben elítéltek, szerződéses katonák, és fegyelmi problémás katonák szolgáltak. Az orosz állam 2024-től jogilag is kiterjesztette a lehetőséget: bizonyos vádlottak és elítéltek katonai szolgálatért cserébe enyhítést vagy megszüntetést kaphattak.

Mi történt a túlélőkkel?

A Wagner-modell szerint: 6 hónap szolgálat után kegyelmet kaphattak, visszatérhettek Oroszországba.

Ez komoly társadalmi problémákat okozott, hiszen erőszakos bűnözők kerültek vissza a társadalomba, több esetben újabb bűncselekményeket követtek el. A Kreml sok esetben titkos kegyelmi rendeletekkel oldotta meg a jogi helyzetet.

Ukrajna szintén alkalmazott egy hasonló modellt, 2024-től. Ugyanis 2024 májusában Zelenszkij aláírta azt a törvényt, amely lehetővé tette bizonyos fogvatartottak számára: a büntetés felfüggesztését, és a katonai szolgálat vállalását. Itt korlátokat vezettek be, és ez nem minden rab számára vonatkozott.

Kizárták például: többszörös gyilkosság miatt elítélteket, szexuális bűncselekmények elkövetőit, és az államellenes bűncselekmények miatt elítélteket. A programba több mint 4500 fogvatartott jelentkezett, amelyből 1700 főt engedélyeztek. Későbbi információk szerint még több ezer fő csatlakozott. Egyes források 3000-4000 rab szabadulásáról is beszélnek. Az ukrán igazságügyi minisztérium 10-20 ezer rab bevonásával is számolt.

Az ENSZ szakértői különösen az orosz Wagner-toborzást bírálták: nyomásgyakorlás, kiszolgáltatott helyzet kihasználása, magánhadsereg alkalmazása, és a foglyok katonai célú felhasználása végett.

Prigozsinon kívül még Szurovikin tábornok nevét érdemes megemlíteni, aki keményebb hadviselést támogatott, és a Wagnerrel is kapcsolatba hozták. Az orosz börtönrendszerre, és börtönnépességre jelentős hatással volt a háború, sőt már maga a Putyin-korszak is. Ugyanis irányítása alatt jelentősen csökkent az orosz börtönnépesség. Ugyanis még 2000 körül: kb. 1 millió fogvatartott, majd 2010 körül: kb. 730 ezer fogvatartott, addigra 2021 körül: kb. 480 ezer körüli (büntetés-végrehajtási intézetek + előzetes letartóztatottak) fogvatartottra csökkent ez a szám. A csökkenés okai többek között: enyhébb büntetési politika bizonyos ügyekben, gazdasági bűncselekmények dekriminalizálása, és demográfiai változások.

A háború után óriási zuhanás történt.

A korábbi 420-480 ezres állomány 2023-2024-re 250-300 ezresre csökkent. A Reuters által idézett adatok szerint csak 2022–2023 között kb. 105 ezer fogvatartott került ki a rendszerből, részben a háborús toborzás miatt. A 2025 eleji orosz kormányzati adatok szerint a büntetés-végrehajtási rendszerben és előzetesekben összesen kb. 313 ezer ember volt. A legnagyobb hullám kb. 50 ezer fővel a Wagner-csoport esetében volt. Többségében erőszakos bűncselekmények miatt ülő rabok. Először rohamcsapatokban, „emberhullámban” használták őket, majd a rendszer átalakult. Különböző feladatokra alkalmazták őket, különböző alakulatoknál.

Feladatok:

harci alakulatok: rohamgyalogság, lövészegységek „Storm-Z” büntetőjellegű alakulatok.

Egyéb katonai munkák: erődítések építése, lövészárkok kialakítása, logisztika, rakodás, műszaki feladatok.

Több híres, ismert bűnöző is feltűnt a rabkatonák között. Úgy, mint Alekszej Makarov („Makar”) többszörös erőszakos bűnöző, hosszú szabadságvesztésre ítélték, majd a Wagnerhez csatlakozott. Ilyen volt Alexander Sitavichus is, akit 2017-ben egy kocsmában történt lövöldözés után letartóztattak: három embert ölt meg, és ezért 2019-ben 21 év börtönbüntetésre ítélték. Továbbá Viktor Belkin – „orenburgi bérgyilkos”. Az egyik legismertebb Wagner-rab. Az úgynevezett orenburgi bérgyilkos csoport tagja volt. A banda több gyilkossággal, köztük egy hétéves gyermek meggyilkolásával is kapcsolatba került. Belkint 21 év börtönre ítélték, majd a Wagnerhez csatlakozott és Ukrajnában harcolt.

A Wagner „börtönből a frontra" programjában több ismert rab is harcolt, de részt vett benne Andrej Medvegyev is, aki Wagner parancsnok volt, és 2023-ban Norvégiába szökött, ahol beszámolt a Wagner működéséről és a fronton látottakról.

Érdemes megemlíteni a „Wagner hősei: gyilkosokból kitüntetett veteránok” vonalat, mert Oroszországban több olyan eset is volt, ahol korábbi gyilkosokat vagy súlyos erőszakos bűnözőket katonai kitüntetéssel temettek el vagy ünnepeltek. Az orosz média "hősökként" is kezeli őket. Prigozsin halála után (2023 augusztus) a Wagner megszűnt önálló tömeges rabtoborzó szereplőként, és az orosz állam átvette a rendszert. 2024 októberében jogszabály-módosítások tovább bővítették annak lehetőségét, hogy vádlottak, elítéltek a katonai szerződésért cserébe büntetés enyhítését vagy megszüntetést kapjanak. A jelenség nem új, korábban a háborúkban rendszeresen alkalmazták ezt a módszert, és Oroszország történelmében is van rá párhuzam. Elég ha csak a szovjet büntetőzászlóaljakra (штрафбаты) a II. világháborúban, illetve a sztálini Gulag-rendszerére gondolunk.

Börtön vagy halál? Ez a kérdés.

Forrás: OCCRP, European Union - Agency of Asylum, Reuters, Wikipedia, Government.ru, Euronews, The Guardian, UN OHCHR, Ecoi.net, The Washington Post, Sky News, Pravda 

Ezt nézd meg!:

Ezt is nézd meg!: