Betilthatják a magyarok kedvenc kerti növényét, a népszerű sövény órái meg vannak számlálva?

Szakemberek szerint megálljt kell parancsolni az egyik legkedveltebb kerti növénynek. A babérmeggy örökzöld, gyorsan nő, dús, meglehetősen igénytelen, sokak kedvence sövényként, mégis tiltólistára kerülhet. 

A babérmeggy eredetileg a Földközi-tenger térségéből származik, de elterjedt más mediterrán éghajlatú területeken is, például Dél-Európában és Nyugat-Ázsiában. A kertészeti áruházak importja révén ma már szinte egész Európában megtalálható.

Svájcnak elege lett a babérmeggyből

Az első ország Svájc volt, amely betiltotta a babérmeggyet. A svájciak hiába kedvelték, szeptember elejétől nem ültethetnek és árusíthatnak ilyen növényt. A meglévőket nem kell kiirtani, de felhívják a kerttulajdonosok figyelmét, hogy ha lehet, cseréljék le más örökzöldre a bokrokat, mert két gond is van vele.

A babérmeggy egyrészt mérgező. Nemcsak a növényevő állatokra, hanem a rovarokra is veszélyes lehet. Ha a leveleket vagy a bogyókat megeszik, mérgező hidrogén-cianid képződhet a gyomorban. Ennek következtében a bogyók fogyasztása komoly egészségügyi kockázatot jelenthet, ezért a gyerekektől és a háziállatoktól is távol kell tartani. 

Svájc után Magyarország is betiltja?

Ez a gyorsan növő, a magyarok körében is közkedvelt cserje korábban elnyerte Az év mérgező növénye címet is, azonban nem emiatt került tiltólistára Svájcban.

A fő gond vele az, hogy invazív faj, kiszorítja az őshonos növényeket, ezzel kárt okozva az egyébként is sérülékeny ökológiai rendszerben. Néhol olyan széles körben terjedt el, hogy elnyomta az őshonos növényeket, így megfosztva a rovarokat és más fajokat élőhelyüktől vagy táplálékuktól. 

A babérmeggy betiltásának fő érve tehát a környezettudatosság. Hogy hazánk mennyire vesz részt ebben a folyamatban, illetve tervezik-e nálunk is tiltólistára tenni a babérmeggyet, egyelőre nem tudni. De tény, hogy a betiltott növények listája egyre szélesebb hazánkban is. Régen közkedvelt volt, versek, népdalok is születtek róla, de ma már tilos a borfa, ahogy a a kaliforniai tündérhínár és a sárgavirágú tóalma ültetése, árusítása is. 

Majdnem hasonló sorsra jutott néhány éve az akác is

2014-ben uniós támadások kereszttüzébe került az akácfa is. Ez a hasznos, ugyanakkor vitathatatlanul erőszakosan terjeszkedő, a talajt kizsigerelő fafaj. Az akác akkor kis híján felkerült a környezetre veszélyt jelentő, terjeszkedő, így tiltott növényfajok listájára. Magyarországon válaszul a magyar akácmézet, fájával együtt hungarikummá nyilvánították, így megmenekült a teljes tiltástól.