Puzsér kitálalt a támadójáról, súlyos dolgot állít igazából

Az utóbbi időszak egyik legsúlyosabb közéleti incidensének lehettünk tanúi: a Hídfoglaló tüntetés során Puzsér Róbertet egy fiatal férfi fizikailag bántalmazta. Az esetről a publicista Bolgár György műsorában szólalt meg, ahol a tények mellett rétegzett, politikai-társadalmi összefüggéseiről is kendőzetlenül beszélt.

A botrány mélysége nem az állra mért ütés fizikai súlyosságában keresendő, bár az is hagy némi mondanivalót maga után, hanem abban, amit az a gesztus képvisel.

Az elkövető egy anarhofeminista zászló rúdjával, szándékos mozdulattal állon ütötte Puzsért. " Láttam a szemében megcsillanni azt a sötét indulatot, ami félreérthetetlen volt" – mondta. A támadás nem hirtelen felindulás volt, hanem egy tudatos, irányított cselekedet.

Ami azonban igazán meglepte a hallgatókat: nem egy Orbán Viktor-párti szélsőjobboldali személy követte el a támadást, hanem a miniszterelnökkel szemben álló liberális oldal egyik radikálisa. Vagyis a politika spektrumának azon részéről érkezett a fizikai agresszió, amely az elnyomás ellen hirdet harcot. Puzsér megdöbbenése nem is az ütésből, hanem ebből a paradoxonból fakadt.

A támadó semmiféle racionális magyarázattal nem szolgált. A rendőrségnek csupán annyit mondott: "Ö polgári szellemet képvisel, én meg anarchista vagyok."

Ez a mondat több, mint vélemény: ez igazolása annak, hogy valaki szerint a polgári gondolkodás már létjogosultságot sem érdemel. A közélet ezen pontján a másik ember léte a probléma, nem a véleménye. Ez a szemlélet teret nyert, és ezzel Puzsér szerint beköszöntött a közéleti támadások új szakasza, amelyben nem a vita, hanem az ütés lett a válasz.

Az évek óta kettős fronton háborút vívó publicista egyre nehezebb helyzetbe kerül: egyik oldalon az Orbán Viktor vezette rezsim médiapolitikája, másik oldalon a "haladó" tábor agresszív radikalizmusa zárja körbe, állítása szerint.

A következmények beláthatatlanok, a politika pedig egyre inkább hasonlít egy puskaporos hordóra. "A polgárháborús hangulat már itt van a küszöbön" – mondja Puzsér, aki szerint az erőszak nem ismer ideológiai oldalt. Ha pedig a vélemények helyett a testek kezdenek beszélni, akkor annak a vége nem lehet más, mint közös társadalmi bukás.

A Puzsér Róbert elleni incidens tehát nem csupán egy botrány a sok közül. Jelzés. Vészcsengő. Hogy valami nagyon elcsúszott. Hogy az, aki nem illeszkedik tökéletesen egy politikai nézetrendszerbe, ma már nem kívánatos. Nem vitapartner. Célpont.

És ha ez a közeg egyre inkább türhetővé válik, akkor a közélet fogalma is lassan megszűnik. Marad az erő, a düh, a szekértáborok harca.

Ez ellen szólalt fel Puzsér az alábbi videóban: