“Meggyalázták a Kossuth-díjat”- ordítva adott interjút a közismert médiaszemélyiség

Az utóbbi években eltűnt a nyilvánosság elől a kilencvenes évek egyik legismertebb és legmegosztóbb média személyisége, Bakács Tibor. Mostanában azonban egyre több interjúra mond igent, a beszélgetések során pedig őszintén osztja meg világnézetét és habár látszólag nem szívesen, de elejt információkat a magánéletéről is. 

Az ország egyik legnevesebb kritikusa nem titkolja, hogy heves vérmérséklete néha hangos dühkitörésnek tűnhet kívülről nézve, de próbál ezen javítani. „Most már hallom magam és nem akarom megijeszteni a gyerekeket” – vallotta be Kadarkai Endrének a Hallgatlak című podcast műsorban.

Köztudott, hogy az újságíró egy ideje takarítással is keresi a kenyerét. A műsorban elárulta, hogy egyszer úgy ráripakodott az egyik munkásszállón valakire, hogy a szerencsétlen ember szívinfarktust kapott és összeesett. „Szerencsére nem halt meg, jó az Isten” – tette hozzá Bakács Tibor a történethez.

Hogy milyen, amikor úrrá lesznek rajta az érzelmek, ez a 20. perc után kiderül. 

„De ugye tudod, hogy ha valaki Kossuth-díjas az nem hat meg. A legjobb barátaim lettek Kossuth-díjasok, már nem beszélek velük(…) Miért nem beszélek Lovasi Andrással, Grünvalszky Ferenccel? Most tök komolyan beszélgetsz velem, hogy miért nem? Tényleg azt gondolták, amikor elfogadták a Kossuth-díjat a politikai rendszereknek megfelelően, hogy az a díj járt nekik? Vagy hogy az a díj minősít? Várjál, Nagy Feró az Kossuth-díjas? Hát meggyalázták a Kossuth-díjat!”

– fakadt ki Bakács, mire Kadarkai Endre feltette a kérdést, hogy erről az tehet, aki átveszi? A kritikus szerint egyértelműen igen a válasz.

Arra a kérdésre, hogy Bakács Tibor átvenne-e egy rangos díjat, ha ma neki ítélnék, azt mondta, egy ideig számított rá, sőt várta, hogy megkapja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének díját, de ma már nem venné át. 

Azt is elárulta, hogy korábban igen jól keresett a kritika írással, a kilencvenes évek második felében akár 50 ezer forintot is kérhetett egy flekkért, ami 24 sor szöveg. Most 2500 Ft-os óradíjért dolgozik egy raktárban. 

Bakács beismerte, hogy tudja, a gyermekei pedig mondják is neki, hogy többre vihette volna. A lányai lenézik és fáj neki, hogy elfelejtették, mennyit tett értük annak idején.

„Szerintük én rosszul csináltam a dolgokat. Lehet, hogy igazuk is van, nem tudom. Nem a nevelést... Amiatt haragszom is, hogy elfelejtik, mennyit foglalkoztam velük. Nagyon sokat

– mondta Bakács Tibor. A beszélgetés itt meghallgatható: