promotions.hu
Keresés
Menü megnyitás
Belföldi hírek

Riasztó jóslat Magyarország jövőjéről: 2043-ra 9 millió alá csökkenhet a lakosság, de a pénzosztás már nem segít


Riasztó jóslat Magyarország jövőjéről: 2043-ra 9 millió alá csökkenhet a lakosság, de a pénzosztás már nem segít
Borítókép:  Depositphotos (Illusztráció)

Tovább mélyül a demográfiai válság Magyarországon: a legfrissebb előrejelzések szerint 2043-ra 9 millió alá, az évszázad végére pedig akár 7 millió főre zsugorodhat az ország népessége. Az Egyensúly Intézet szakértői, Boros Tamás és Filippov Gábor szerint a folyamat súlyos nyomás alá helyezi az egészségügyet, az oktatást és a nyugdíjrendszert is – a fordulathoz pedig már korántsem elegendő pusztán pénzzel ösztönözni a gyermekvállalást.

„Gyereket pénzért venni nem lehet” – Ezért torpant meg a születésszám

Magyarországon már 1961 óta kettő alatt van a termékenységi arányszám, a lakosság tényleges száma pedig 1980 óta folyamatosan csökken: 2011-ben 10 millió alá esett, 2025-re pedig már csak mintegy 9,5 millióan éltek az országban. Bár a családtámogatások és a kedvező gazdasági környezet 2011 és 2021 között átmeneti emelkedést hoztak, az elmúlt években a ráta ismét 1,2–1,3 körüli szintre esett vissza.

Filippov Gábor kutatási igazgató a Telexnek adott interjúban rámutatott, hogy a gyermekvállalási kedvet nem lehet kizárólag anyagi juttatásokkal növelni:

„Gyereket pénzért venni nem lehet”

– fogalmazott a szakértő, kiemelve, hogy a kiszámítható gazdasági helyzet, a biztonság és a békés környezet legalább olyan döntő tényező. Franciaország példája is azt igazolja, hogy a kiterjedt bölcsődei és óvodai hálózat, valamint az édesanyák munkaerőpiaci visszatérésének segítése sokkal hatékonyabban ösztönzi a családalapítást. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák: a népesség csökkenése nem jelenti a nemzet eltűnését, hiszen például Új-Zéland kisebb lakossággal is komoly nemzetközi súllyal bír.

Három dolgozóra juthat egy nyugdíjas: Robotok menthetik meg a gazdaságot?

A társadalom elöregedése már most drámai átalakulást okoz a közszolgáltatásokban és a munkaerőpiacon:

  • Kevesebb diák, idősödő társadalom: Az 1990-es évekhez képest közel egymillióval kevesebb 18 év alatti él az országban (arányuk mindössze 16 százalék), miközben a 65 év felettiek aránya már meghaladta a 20 százalékot.

  • Veszélyben a nyugdíjrendszer: Jelenleg négy aktív dolgozó járulékaiból fedezik egy nyugdíjas ellátását, ám a következő évtizedekben ez az arány háromra csökkenhet.

  • Megelőzhető halálesetek: Egy hatékonyabb népegészségügyi rendszerrel évente akár 8 ezer vagy még több idő előtti haláleset lenne megelőzhető, emellett a külföldön élő magyarok hazacsábítása is enyhíthetné a gondokat.

Boros Tamás szerint a megoldás nem az, hogy a jövő fiataljainak napi tíz órát kelljen dolgozniuk az idősek eltartásáért: Japán példáját követve a robotizációval és a mesterséges intelligenciával kell növelni a termelékenységet, miközben a nyugdíjrendszert is át kell alakítani az idősek elszegényedésének megelőzése érdekében.