A régió elitjében a magyar aranytartalék: 13,6 milliárd euró gyűlt össze a trezorban

Még az év elején indultak meg a találgatások a jegybanki tervekkel kapcsolatban, amikor Varga Mihály, az MNB elnöke nyilvánosan mérlegelte a készletek esetleges gyarapítását. Akkor úgy fogalmazott, hogy bár közvetlen javaslat nem feküdt az asztalon a meglévő szintek emelésére, a gondolatot nem tartotta elvetendőnek:

„Személyesen nem tartanám ördögtől valónak, hogy ezt az aranytartalékot esetleg még növeljük”

Közel háromnegyed év elteltével a jegybank tiszta vizet öntött a pohárba. A sajtó megkeresésére adott válaszukban tisztázták, hogy a Monetáris Tanács a legutóbbi ülésén górcső alá vette a jelenlegi modellt. A szakértői elemzések alapján megállapították, hogy a felhalmozott készlet jelenleg tökéletesen biztosítja az ország pénzügyi és stabilitási céljait. Emiatt a közvetlen vásárlásokat most szüneteltetik, ám a piaci folyamatok folyamatos nyomon követése mellett az MNB fenntartja a jogot a későbbi módosításokra.

Történelmi ív: A 3 tonnás mélyponttól a 110 tonnás rekordig

A jelenlegi pozíció elérése egy évtizedekre visszanyúló, tudatosan felépített gazdaságpolitikai folyamat eredménye. A rendszerváltás zivataros időszakában a hazai nemesfémállomány történelmi mélypontra, mindössze 3,1 tonnára zsugorodott. A fordulatot az elmúlt évek célzott intézkedései hozták meg:

1. 2018-as áttörés: A jegybank drasztikus lépésre szánta el magát, és egyetlen döntéssel több mint tízszeresére, 31,5 tonnára emelte a magyar aranytartalékot.

2. 2021-es bővítés: A gazdasági bizonytalanságok közepette az állományt tovább triplázták, így az elérte a 94,5 tonnát.

3. 2024-es csúcsérték: A legutóbbi vételi hullámmal alakult ki a jelenlegi, 110 tonnás rekordmennyiség.

Ez a növekedési ütem nemcsak önmagában lenyűgöző, hanem a lakosságarányos mutatók terén is áttörést hozott. Az egy főre jutó nemesfém-mennyiség 0,32 unciáról 0,37 unciára emelkedett. Ezzel az eredménnyel Magyarország a teljes kelet-közép-európai térség élére ugrott, és a modern történelemben most fordul elő először, hogy felülmúljuk például Románia aranytartalékát is.

A folyamat gyökereihez visszakanyarodva, Palotai Dániel és Veres István egy 2020-as tanulmányukban rávilágítottak arra, miként született meg a döntés. Mint írták, a Monetáris Tanács azután látott hozzá a megvalósíthatósági vizsgálatokhoz, hogy:

„Orbán Viktor miniszterelnök úr felvetésére megvizsgálta az aranytartalék növelésének lehetőségeit”

Ennek a folyamatnak volt az első, szimbolikus és gyakorlati lépése a külföldön őrzött magyar arany hazaszállítása, amit a drasztikus mennyiségi vásárlások követtek.

Miért létfontosságú egy ország számára az aranytartalék?

A magyar aranytartalék tudatos bővítése tökéletesen illeszkedik a globális jegybanki trendekbe. A 2000-es évek elején a nemzetközi pénzintézetek még évente 400–600 tonna aranyat adtak el. A 2008-2010-es világgazdasági válság hatására azonban gyökeres fordulat következett be: a jegybankok eladóból nettó vásárlókká váltak, és azóta is folyamatosan halmozzák fel a sárga fémet.

De miért fektetnek a nemzetek ekkora tőkét a fizikai aranyba?

• Függetlenség és biztonság: Az arany az egyetlen olyan nemzetközi tartalékeszköz, amely nem kötődik egyetlen államhoz, kormányhoz vagy kibocsátóhoz sem. Nincs hitelezési vagy partnerveszélye (counterparty risk), és politikai szankciókkal sem lehet érvényteleníteni.

• Védelem az infláció ellen: Hosszú távon az arany kiválóan megőrzi reálértékét, így hatékony fedezetet nyújt a devizák elértéktelenedésével és a pénzromlással szemben.

• Válságállóság és likviditás: Rendkívüli nemzetközi helyzetekben, háborúk vagy pénzügyi rendszerösszeomlások idején a sárga fém marad az azonnal likviddé tehető, univerzálisan elfogadott fizetőeszköz.

• Bizalomerősítés: A megfelelő nagyságú aranytartalék komoly stabilitási jelzést küld a nemzetközi hitelminősítők és a befektetők felé, ami javítja az adott ország pénzügyi megítélését és csökkenti a kockázati prémiumokat.

Hatalmas vagyon a trezorban: 13,6 milliárd euró

A Magyar Nemzeti Bank friss tájékoztatása szerint a jelenlegi 110 tonnás aranykészlet piaci értéke az augusztus végén jegyzett árfolyamok alapján megközelítette a 13,6 milliárd eurót.

Ez az összeg forintban kifejezve – átlagos árfolyammal számolva – több mint 4900 milliárd forintos vagyont jelent. Bár ez az érték a nemzetközi piacok ingadozása miatt napról napra változik, a felhalmozott nemesfém olyan szilárd alapot nyújt a magyar gazdaság számára, amely hosszú évtizedekre garantálja az ország pénzügyi ellenálló képességét.