Újra felütötte a fejét Magyarországon a nyugat-nílusi láz - Egy 66 éves férfinél diagnosztizálták a betegséget

A hivatalos egészségügyi adatok szerint ismét megjelent Magyarországon a nyugat-nílusi láz fertőzés. Bár az esetek többségében a betegség lefolyása enyhe vagy tünetmentes, érdemes tisztában lenni a kockázatokkal és a védekezési lehetőségekkel.

Egy 66 éves fővárosi férfinál diagnosztizálták az idei szezon első hazai eredetű nyugat-nílusi láz megbetegedését Magyarországon. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a beteg nem járt külföldön, vagyis a fertőzést itthon kapta el. Az eset jól mutatja, hogy a szúnyogok által terjesztett kór jelen van a hazai környezetben, és az ősz közeledtével érdemes fokozottan ügyelni a megelőzésre.

Hogyan terjed a fertőzés?

A vírus természetes körforgásában a madarak és a szúnyogok játsszák a főszerepet. A vérszívók a fertőzött madarakból veszik fel a kórokozót, majd a csípésükkel adják tovább az emberre vagy más emlősökre. Fontos kiemelni: A betegség emberről emberre nem terjed közvetlen érintkezéssel vagy cseppfertőzéssel.  A csípés helyén általában nem látható semmilyen speciális vagy szokatlan elváltozás - a megszokott szúnyogcsípéshez hasonló nyomot hagy.

A nyugat-nílusi vírus természetes körforgása elsősorban madarak és az őshonos, gyakori Culex szúnyogok között zajlik. Az ember és a ló úgynevezett zsákutca-gazdának számít, vagyis megfertőződhetnek, de a vírus terjedésében általában nem játszanak további szerepet. Az emberi fertőzések nagy része tünetmentesen zajlik, így sokan nem is tudnak arról, hogy megfertőződtek. A hazai eset ismét rámutat arra, miért fontos a szúnyogok és az általuk terjesztett kórokozók folyamatos monitorozása Magyarországon is

- olvasható a Szúnyogmonitor Facebook-oldalán közzétett posztjában.

Milyen tünetekre érdemes figyelni?

A megfertőzöttek körülbelül 80%-a teljesen tünetmentesen vészeli át az időszakot. A fennmaradó esetekben a csípést követő 2–14 napos lappangási idő után úgynevezett „nílusi láz” alakulhat ki, amelynek jellemzői nagyon hasonlítanak az influenza tüneteihez:

• Hirtelen fellépő láz és hidegrázás
• Fejfájás, izom- és ízületi fájdalmak
• Általános gyengeség, fáradékonyság
• Néha kiütések vagy nyirokcsomó-duzzanat

Tavaly, vagyis 2025-ben a 31. héten diagnosztizáltak először hazánkban nyugat-nílusi láz megbetegedést. Az eset nagyon hasonló volt az ideihez: egy 67 éves Pest vármegyei nőbetegnél a kezelését végző kórház jelentette az esetet és kezdeményezte az NNGYK laboratóriumában a diagnosztikus vizsgálatokat, amely a nyugat-nílusi vírus kóroki szerepét igazolta. A 37. hétre már 10 beteget diagnosztizáltak 2025-ben. A NNGYK éves jelentései szerint 2021-ben 8, 2022-ben 14, 2023-ban 33, 2024-ben 113 hazai eredetű nyugat-nílusi láz megbetegedésről érkezett jelentés. 2025-ben 16 esetet regisztráltak.

Egész Európában jelen van a nyugat-nílusi láz megbetegedés

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint a 2026-os szezon kezdetétől augusztus 26-ig összesen 15 európai ország 124 régiójában azonosították a nyugat-nílusi vírust (WNV). Különösen figyelmeztető jel, hogy ebből 25 területen idén regisztrálták először a kórokozó jelenlétét. Az eddig beazonosított 877 megbetegedés az alábbiak szerint oszlik meg az érintett országok között:

• Olaszország: 428 eset
• Görögország: 222 eset, ebből 8 esetnél nem ismert a fertőzés helye
• Spanyolország: 79 eset
• Észak-Macedónia: 49 eset
• Románia: 45 eset
• Franciaország: 28 eset
• Szerbia: 11 eset
• Horvátország: 3 eset
• Hollandia: 3 eset
• Ausztria: 2 eset
• Ciprus: 2 eset
• Németország: 2 eset
• Albánia: 1 eset
• Koszovó:* 1 eset
• Magyarország: 1 eset

Az ECDC heti összesítése kizárólag a 2026-os szezonban bejelentett, helyben szerzett emberi WNV-fertőzéseken alapul, vagyis az állatok – például lovak és madarak - körében végzett megfigyelések nem szerepelnek benne - írja a Pénzcentrum.