Sztrájkolni is lehet már az iskolákban: kiszélesítik a pedagógusok és az igazgatók jogkörét

Az elfogadott oktatási törvénymódosítás egyik legfontosabb eleme, hogy eltörli a köznevelésben dolgozók szabad sztrájkjogát korlátozó szigorú akadályokat. Bár az intézmények jogköreit és a sztrájkjogot az elmúlt másfél évtizedben módszeresen szűkítették a tankerületek javára, a mostani döntéssel új időszámítás kezdődhet: sztrájkolni is lehet már az iskolákban, ráadásul a megszokottnál lényegesen egyszerűbb feltételek mellett.

Milyen szabályok vonatkoznak a munkabeszüntetésre?

A törvény továbbra is rögzíti az úgynevezett elégséges szolgáltatások körét. Ennek értelmében a munkabeszüntetés ideje alatt az intézménynek gondoskodnia kell:

• A gyermekfelügyeletről reggel 7 és délután 15 óra között.

• A kollégiumok zavartalan működéséről és a diákok étkeztetéséről.

• A sajátos nevelési igényű (SNI-s), valamint a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel élő tanulók felügyeletéről.

Emellett, amennyiben a munkabeszüntetés az érettségi vizsgákat megelőző 90 napban meghaladja az öt munkanapot, a kötelező érettségi tantárgyak felkészítő óráit is meg kell tartani. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – bár több javaslatát sikerült beépítenie a szövegbe – élesen bírálta ezt a kitételt. A szakszervezet álláspontja szerint az érettségi felkészítők kötelező megtartása nincs összhangban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeivel, és más európai országokban sem létezik hasonló megkötés.

Bővülő igazgatói és tantestületi hatáskörök

A jogszabályi reform nemcsak a sztrájkjogot érinti, hanem a pedagógusok jogkörei szempontjából is érdemi előrelépést hoz. A módosítás értelmében a tankerületi fenntartású iskolák igazgatói szélesebb munkáltatói jogkört kapnak. Ugyan a kinevezésekhez, felmondásokhoz vagy bérmegállapításokhoz továbbra is szükséges a tankerületi központ vezetőjének egyetértése, a tankerületi elnök mostantól csak nagyon indokolt esetben – jogszabálysértés vagy költségvetési fedezethiány esetén – utasíthatja vissza az igazgató döntését.

A tantestületek szintén jóval nagyobb beleszólást kapnak a saját mindennapjaik alakításába:

• Iskolai dokumentumok: A szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ), a pedagógiai programot és az éves munkatervet az igazgató előkészítése után a nevelőtestületnek kell elfogadnia.

• Igazgatóválasztás: A nevelőtestületek és a munkaközösségek közvetlenül véleményezhetik a vezetőjelöltek programját, és a fenntartó a kinevezés előtt köteles kikérni a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítők véleményét.

A frissen elfogadott oktatási törvénymódosítás révén így az intézmények nemcsak a sztrájkjog területén nyerik vissza cselekvési szabadságuk egy részét, hanem az iskolák belső működésében és a döntéshozatalban is újra meghatározó szerephez jutnak.