Már 2014-ben tudta a Fidesz, hogy nagy a baj – mégsem tettek szinte semmit a vízmegtartásért

Évtizedes koncepció a klímaváltozás és az aszályok ellen

A hazai vízgazdálkodás hosszú távú irányvonalát rögzítő dokumentum – hivatalos nevén Kvassay Jenő Terv – elfogadására 2017-ben került sor a Fidesz-kormány által, noha annak előkészítő munkálatai már lényegesen korábban megkezdődtek. A koncepció elsődleges feladata az volt, hogy strukturált választ adjon a folyamatosan süllyedő talajvízszintre, a gyakoribbá váló száraz időszakokra, valamint a fenntartható vízkészlet-kezelés kihívásaira.

A stratégia legfontosabb szemléletbeli fordulópontja az volt, hogy a korábbi, kizárólag a vizek minél gyorsabb levezetésére összpontosító gyakorlatot fel kell váltani a víz helyben tartásával. A megfogalmazott elv alapján a lehullott csapadékot és a folyók többletvizét a tájban kell megőrizni, biztosítva ezzel a megfelelő víztartalékokat az aszályos periódusokra.

Fél Balatonnyi víz megtartását tervezték 2014-ben

A szakmai előkészítés során már 2014-ben készült egy átfogó országos felmérés. Ez számba vette azokat a víztározási beruházásokat, amelyekre vonatkozóan már léteztek konkrét tervek, megvalósíthatósági tanulmányok vagy előkészített fejlesztési elképzelések.

• Tervezett kapacitás: Az összegzés szerint a meglévő tervek megvalósításával 820 millió köbméteres új tározókapacitás jöhetett volna létre. Ez a mennyiség megközelítőleg a Balaton vízmennyiségének a felét teszi ki.

• Becsült költségek: Az akkori számítások alapján a teljes előkészített tározóprogram megvalósítása 77,5 milliárd forintos forrást igényelt volna. Ez a pénzügyi keret a stratégia véglegesített változatában is helyet kapott.

A vállalások kevesebb mint egyharmada teljesült

A dokumentum elfogadása óta eltelt több mint egy évtized mérlege azt mutatja, hogy a kidolgozott programnak csak egy töredéke valósult meg a gyakorlatban.

A hozzáférhető adatok alapján mindössze nagyjából 230 millió köbméteres tározási kapacitást sikerült kiépíteni vagy beszámítani. Ebben az összegben ráadásul a kontroll szerint már benne van a még 2014-ben átadott Szamos–Krasznaközi árapasztó tározó 126 millió köbméteres térfogata is. Mindez azt jelenti, hogy a tíz évvel ezelőtt előkészített 820 millió köbméteres célkitűzésnek még a 30 százaléka sem teljesült.

Nem csak tározókra lett volna szükség

A Kvassay Jenő Tervben foglaltak szerint a vízmegtartás nem merült volna ki csupán új tározók építésében. A stratégia egyéb komplex intézkedéseket is szorgalmazott:

• a belvízelvezető csatornahálózat átalakítása vízvisszatartó működési rendre,

• a természetes árterületek és a holtágak ökológiai rehabilitációja,

• a táji szintű vízmegtartási módszerek elterjesztése,

• a mezőgazdasági területek vízgazdálkodásának korszerűsítése,

• valamint a lakott területek csapadékvíz-kezelési stratégiájának megújítása.

A koncepció vezérelve mindvégig az volt, hogy a vízkészleteket ne elkapkodva kivezassük az országból, hanem a lehető legnagyobb arányban őrizzük meg azokat a tájban.

Költségösszevetés: Mire futotta más állami célokból?

A fél Balatonnyi víz megőrzését célzó 77,5 milliárd forintos tétel nagyságrendjét jól megvilágítja, ha összevetjük az elmúlt évtized egyéb kiemelt állami kiadásaival:

1. Központi kommunikáció és rendezvények: A Nemzeti Kommunikációs Hivatal 2015-ös indulásától 2024 elejéig mintegy 1360 milliárd forintot költöttek el az állami kommunikációra és rendezvényszervezésre. Ez az összeg nagyjából 18-szorosa a teljes előkészített tározóprogram becsült költségének.

2. A felcsúti labdarúgás támogatása: A felcsúti futball – döntően a Puskás Akadémia – 2014 és 2025 vége között mintegy 147,1 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodhatott, ami csaknem a duplája a tervezett víztározási beruházások teljes összegének.

3. Budapest–Belgrád vasútvonal: A vasútvonal hazai szakaszának kiépítése meghaladja a 800 milliárd forintos becsült büdzsét. Ez több mint tízszeresét teszi ki a 820 millió köbméternyi tározókapacitás megvalósítási költségének.

4. Nemzeti Atlétikai Központ: A budapesti létesítmény megépítése és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítése 200 milliárd forintnál is többe került, ami csaknem megháromszorozza a stratégia tározófejlesztési keretét.

5. Vadászati Világkiállítás: A 2021-ben megrendezett „Egy a Természettel” rendezvénysorozat és annak beruházásai több mint 70 milliárd forintos állami ráfordítást igényeltek, ami nagyságrendileg megegyezik a teljes Nemzeti Vízstratégiában szereplő tározóprogram költségigényével.