Emlékeznek még a fojtogató júniusi kánikulára? Egy hajszárítóként perzselő vihar tette fel rá a 42 fokos koronát!

A brutális európai hőhullám története egészen a Szahara kellős közepéig nyúlik vissza. Alapesetben a sivatag felett felforrósodó levegő az Atlanti-óceán felé veszi az irányt, ahol szépen lassan lehűl. Most azonban egy Marokkó felett kialakult sekély ciklon beleszólt a folyamatba, és a perzselő légtömeg egy részét egyenesen Európa felé térítette.

Mi is az a hőkupola?

Képzeljünk el egy hatalmas, láthatatlan fedőt az ország felett. A magas nyomású anticiklonban lefelé áramló levegő egy erős záróréteget hoz létre a magasban. Ez megakadályozza a frissítő záporok, zivatarfelhők kialakulását. A zavartalan, erős napsütés ezalatt folyamatosan hevíti a talajt és az alsó légrétegeket, a növényzet kiszárad, a levegő pedig úgy reked meg ezen a területen, mintha egy zárt üvegházban lennénk – derül ki a HungaroMet tanulmányából.

Napról napra fokozódó hőség

Ez a felgyülemlett, extrém forró és száraz levegő szokatlan módon, északnyugati irányból érte el Magyarországot. A hőség napról napra fokozódott, és az egész ország feszülten figyelte az előrejelzéseket.

• Június 27.: A hőkupola ránk telepedett. Sokfelé már 39 fokot mértek, Budakalászon pedig kerek 40,0 foknál állt meg a hőmérő.
• Június 28.: A pokol tovább fokozódott, a csúcsot ismét Budakalász tartotta 40,7 fokkal.
• Június 29.: Mindenki visszatartotta a lélegzetét. Aszódon 41,8 fokig izzott a levegő, ami hajszál híján, mindössze 0,1 fokkal maradt el a 2007-ben Kiskunhalason felállított, megdönthetetlennek hitt 41,9 fokos abszolút rekordtól.

Akkor még úgy tűnt, hogy az ország megússza a történelmi csúcsdöntést.

A rekorddöntő „hősokk” Szécsényben

Június 30-án, a hőhullám utolsó napján a légkör már változni kezdett. A hajnali órákban a Bécsi-medence felől megindult egy enyhébb, hűvösebb fuvallat, ami a Dunántúlra már elhozta a megváltást: arrafelé aznap már nem is ment 40 fok fölé a hőmérséklet. Ez a frissítő áramlás azonban pontosan a Duna vonalánál elakadt. A folyótól keletre eső területeken a napsugárzás brutális erővel tűzött, és zavartalanul tombolt tovább a kánikula.

Délután 3 órakor a Nógrád vármegyei Szécsényben a műszerek 41,4 fokot mutattak. Ekkor a környéken zivatarfelhők kezdtek el tornyosulni, és az egyik felhő árnyéka pont az állomásra vetődött. A hőmérséklet azonnal esni kezdett, egészen 40,3 fokig hűlt a levegő. Sokan fellélegeztek, mondván: jön a vihar, fellazul a hőkupola, elmarad a rekord. Ekkor azonban egy extrém és ritka meteorológiai jelenség, a „hot burst” (hőkitörés) vette át az irányítást.

A zivatar ugyanis a csapadékhiányos, elképesztően száraz levegőben nem tudott rendesen kifejlődni, és hirtelen feloszlásnak indult.

Mi történt pontosan odafent?

A feloszló viharfelhőből elindult lefelé egy erős légáramlás. Mivel a környező levegő porszáraz volt, a felhőben lévő nedvesség pillanatok alatt elpárolgott. Ez a száraz, lefelé zuhanó légtömeg a nyomás hatására drasztikus gyorsasággal felmelegedett. Mire a felszínre ért, már nem hűsítő viharszélként, hanem egy hatalmas, ipari hajszárító perzselő fuvallataként csapódott a tájra.

A hatás sokkoló volt: a levegő páratartalma hirtelen lezuhant, a hőmérséklet pedig egy elképesztő ugrással, mindössze 10 perc leforgása alatt 40,3 fokról kereken 42,0 fokra lőtt ki.

Ezzel a felfoghatatlan égi csavarral, egy haldokló vihar utolsó sóhajtásával hivatalosan is megszületett Magyarország új abszolút melegrekordja. Szécsény beírta magát a történelemkönyvekbe, a sivatagi hőkupola pedig a saját, perzselő trükkjével tette fel a koronát az évszázad hőhullámára.

Ez is érdekelhet: