Nagy változás előtt áll a Mathias Corvinus Collegium (MCC). Orbán Balázs lemondott kuratóriumi elnöki tisztségéről.
Az intézmény jövője hónapok óta a közéleti viták középpontjában áll, a bizonytalanságot pedig ez a döntés csak fokozhatja. A Mathias Corvinus Collegium sorsa az oktatási szférán kívül a magyar közélet egyik legfontosabb háttérintézményének jövőjét is jelenti.
Ígéretes indulás
Az 1996-ban alapított intézmény eredetileg néhány tucat hallgató számára nyújtott képzéseit, amelynek programjaiban ma már több ezer diák vesz részt. Az évek során jelentős nemzetközi kapcsolatokat épített ki.
Nehéz megjósolni, hogy Orbán Balázs távozása milyen változásokat hoz a Mathias Corvinus Collegium működésében, de az szinte biztos, hogy az intézmény történetének egy fontos korszakába lépett.
A következő hónapok eldőlhet, hogy mi lesz a sorsa: meg tudja-e őrizni eddigi szerepét a magyar tehetséggondozásban, vagy egy teljesen új irányt vesz?
A folytatás
Orbán Balázs kuratóriumi elnökként meghatározó szerepet játszott az MCC növekedésében. Az ország egyik legismertebb tehetséggondozó intézményeként nemcsak hazánkban, de külföldön is – Brüsszelben és Londonban – megjelent.
Az intézményt fenntartó alapítvány egyike azoknak, amelyek még az előző kormányzati időszakban jöttek létre, de az új kormány ezeknek a szervezeteknek az átalakítását vagy megszüntetését tervezi.
A Mathias Corvinus Collegium vezetésében feszültségek alakultak ki: Novák Tamás nyílt kritikájában Orbán Balázst nevezte meg felelősként az intézmény nehéz helyzetéért.
A szervezeti rendszer megingása is tapasztalható, hiszen a brüsszeli MCC működését felfüggesztették és az MCC Fesztet sem rendezik meg idén.
A sok kritika és támadás ellenére diákokok kezdeményezése indult az intézmény megőrzéséért.
