Ősi gerincesek ivadékaival népesítették be a magyar folyót, 360 millió éve alig változtak

Különleges program keretében tértek vissza az ősi gerincesek, hogy újra benépesítsék vizeinket

Az évszázadok óta változatlan formában létező ősi gerincesek közül az egyik legkülönlegesebb faj kapott új esélyt a megmaradásra. A magyar szakemberek elhivatott munkája révén egy hiánypótló kutatás zárult le sikeresen, amelynek során a természetes állomány megerősítése vált lehetővé. A természetvédelem számára kiemelt jelentőséggel bíró kezdeményezés keretében a szakértők fokozottan figyeltek az egyedek védelmére.

A Rába környékén látottak bizonyítják, hogy a Duna-menti vizek tele vannak élettel. A kutatók munkájának köszönhetően újra megjelentek itt azok a ritka állatok, amelyek nélkülözhetetlenek egy egészséges folyó életében.

Sikeres volt a természetvédelem és a kitartó kutatás, amely új esélyt adott az állománynak 

A szakmai kutatás során a MATE Halászatfejlesztési Tanszék és a Duna–Ipoly Nemzeti Park munkatársai példaértékű összefogást valósítottak meg. A természetvédelmi projekt elsődleges célja az volt, hogy a ragadozóktól mentes környezetben felnevelt egyedek biztonságban kerüljenek vissza a magyar vizekbe. A Rába környékén végzett munka nemzetközi szinten is elismerésre méltó, hiszen a világon elsőként sikerült ilyen módon segíteni az ősi gerincesek életben maradását.

A folyamatos monitorozás biztosítja, hogy a dunai térségben honos fajok újra stabil populációt alkossanak, így a folyó menti élővilág a jövőben is megőrizheti egyedülálló karakterét.

Megdöbbentő adatok az újonnan telepített állományról, amely hatalmas értéket képvisel

A legutóbbi két év eseményei igazán figyelemre méltóak, hiszen több mint tízezer egyedet sikerült visszajuttatni a szabadba. Ezeknek a különleges élőlényeknek a természetvédelmi értéke meghaladja az egymilliárd forintot. A tudomány emberei számára a munka nem ért viszont itt véget, hiszen a megfigyelések tovább folytatódnak. A cél továbbra is a stabilitás elérése, amihez elengedhetetlen a környezet folyamatos védelme és az invazív hatások csökkentése.

A környezeti stabilitás hosszú távú biztosítása érdekében a szakemberek minden lehetséges eszközt bevetnek a védett egyedek érdekében.

Így vált valósággá az a tudományos bravúr, hogy 360 millió év után is benépesíthetik a vizeket ezek az egyedi, állkapocs nélküli élőlények. Ezek az élőlények pedig a fokozottan védett dunai ingolák, amelyek a legősibb ma is élő gerincesek közé tartoznak. 

A videóban is az ingolákról beszélnek, és be is mutatják testközelből őket: