Egy hétköznapi bankszámla-mozgatás is komoly következményekkel járhat, ha nem veszed figyelembe ezt az apróságot.
A legtöbb ember abban a tudatban éli a mindennapjait, hogy a bankszámlája az övé, és azt kezeli vele, amit csak akar. Fizetés érkezik, utalás történik, befektetés, költés, esetleg nagyobb összegeket mozgat egyik számláról a másikra – ez mind természetes része az életnek. De mi történik akkor, ha valaki házas, és mindezt egy házastársi életközösségen belül teszi? És mi van akkor, ha időközben a kapcsolat megromlik, és a felek elválnak?
Nos, akkor kezdődik csak a jogi bonyodalom.
A házasság nemcsak érzelmi és társadalmi kapcsolat, hanem gazdasági közösség is. A törvény szerint a házasság megkötésével automatikusan házastársi vagyonközösség jön létre, amely egészen addig fennáll, amíg az úgynevezett házastársi életközösség tart. Ez azt jelenti, hogy minden vagyontárgy – legyen az készpénz, ingatlan, megtakarítás, vagy akár egy cégbevétel – amely az együttélés ideje alatt keletkezik, automatikusan közös tulajdonnak számít. Akkor is, ha az egyik fél keresete egyéni bankszámlára érkezik.
Mészáros Lőrinc megfoghatatlan, Angliából kaphatott százmilliókat a cégbirodalom - Egyetlen magyar fiúnak köszönhető a pénzeső
Olvass tovább...
Amit a legtöbben nem tudnak a vagyonközösségről
Sokan esnek abba a hibába, hogy úgy gondolják: ha a fizetésük az ő nevükön lévő számlára fut be, az kizárólag az övék. Ez azonban tévedés. A törvény szerint a közös élet során szerzett bevételek a házastársak osztatlan közös tulajdonát képezik. És itt jön a csavar: ha valaki például a házastársi életközösség alatt külön számlára gyűjti a pénzt, és azt később nem vallja be, vagy megpróbálja „kimenteni” a közös vagyonból – azzal jogilag máris szabálytalanságot követ el. Sőt, ha ezt szándékosan teszi, és ezzel a másik felet vagyonhátrány éri, az akár büntetőjogi következményekkel is járhat.
Új piros betűs ünnep jöhet a naptárba, megvan a nyár közepi dátum, amit nemzeti ünneppé nyilvánítanának
Olvass tovább...
Ez nemcsak válás esetén lehet probléma, hanem már a kapcsolat megromlásakor is: ha az egyik fél úgy érzi, a másik el akarja tüntetni a pénzt, vagy annak egy részét „lenyúlni”, akkor azonnal peres útra terelheti az ügyet. A bíróság ilyenkor az egész kapcsolat történetét és működését mérlegeli – a közös lakástól kezdve, a háztartásvezetésen át egészen a bankszámla-kivonatokig.
Mikor vagy bajban?
A közös vagyonhoz tartozik minden bevétel, amit az egyik vagy másik fél szerzett a házassági életközösség alatt – függetlenül attól, hogy kinek a nevére szólt a bankszámla, vagy ki írta alá a szerződést. Ha tehát például a férj egyéni vállalkozóként szerzett jövedelmet, vagy a feleség örökölt ugyan valamit, de annak haszna közben termőre fordult, akkor az ebből származó bevétel is közösnek számít.
És ha ezt valaki külön kezeli, vagy titokban elrejti, az a vagyonjogi szabályok megsértése.
A helyzet akkor válik igazán súlyossá, amikor váláskor a másik fél kérdőre vonja: hová lett az a pénz, amit éveken át félretettetek – akár a másik tudta nélkül. Ilyenkor már nemcsak polgári per, hanem akár büntetőeljárás is elindulhat, különösen akkor, ha dokumentálhatóan történt visszaélés. Ezért különösen fontos, hogy aki házasságban él, és pénzt kezel, pontosan tisztában legyen azzal, hogy nemcsak magának tartozik elszámolással, hanem a házastársának is.
