Leradírozták a térképről ezt a magyar falut, hihetetlen ami kiderült róla, a puszta látvány is hidegrázást okoz

Egy Somogy vármegyében rejtőző magyar falu elnéptelenedett középkori településként, hosszú generációkon át lakatlan pusztaságként várta a sorsát, mígnem a terület később már vasúti hálózattal is szolgálta a magyar gazdaságot.

Döbbenetes dolog történt azon a településen, amely hajdanán még vasúti összeköttetéssel is büszkélkedhetett. Ma már csak a sűrű erdő és a csönd uralkodik a területen, ahol egykor pezsgő élet zajlott. Az igazság azonban kísértetiesebb, mint azt elsőre bárki gondolná.

A középkori eredetű helyszín a török időkben egyszer már teljesen elnéptelenedett. Később azonban képes volt a megújulásra, és a tizenkilencedik századra két virágzó részből állt. A molnárok, méhészek és pásztorok szorgalma alaposan felduzzasztotta a lélekszámot ezen a homokos vidéken.

Az ötszáz lelkes közösség vesztét a sártenger és az áram hiánya okozta, a kommunizmus korában.

A kommunizmus korszaka és az infrastruktúra hiánya okozta a virágzó közösség végzetét. Az 1930-as években közel ötszáz ember lakott itt, saját iskolába jártak, templomban imádkoztak és a falu végi boltokat látogatták nap-mint nap. A hanyatlás oka nem a világháború korszakából ered, hanem a modernizáció hiánya okozta. Mivel sosem épült szilárd út és az áramot sem vezették be, a fiatalok menekülni kezdtek a sártengerből, de ez még nem minden.

A kommunizmus idején a hatóságok kíméletlen adókkal próbálták térdre kényszeríteni a falut, végül pedig arra kényszerítették a lakókat, hogy generációk által védett földjeiket ingyen adják a közösbe.

A szorgos nép azonban nem adta könnyen magát: a település sajátos közigazgatási helyzetét kijátszva, ügyes trükkökkel és félrevezetéssel sorra elkerülték az elvtársak fekete kocsiját és a kényszerű terménybeadást.

Ez a dacos ellenállás végül mégis tragédiába fordult, hiszen a fojtogató gazdasági nyomás alatt a lakosság önként, a túlélés reményében hagyta el az egykor virágzó birtokokat.

Az utolsó lehelet és egy féktelen nyomozás, amikor a szellemvárosként is emlegetett magyar falu az idő martalékává vált.

A szellemvárosként is ismeretes magyar településen, a népesség drasztikus fogyása után egyetlen idős asszony maradt a romok között, aki a végletekig kitartott. Az agg hölgy minden erejével ragaszkodott az otthonához. Hiába próbálták elvinni a közeli Böhönyére, ő mindig visszaszökött az erdő mélyén megbújó, már bomladozó kuckójába.

2011-ben harminc rendőr és kutyás nyomozó egység indult a keresésére, miután az idős nő eltűnt. Öt óra után találtak rá az erdőben, de az életét már nem lehetett megmenteni.

Halálával a magyar falu hivatalosan is megszűnt létezni, az épületek többsége leomlott, de az urbex rajongók körében esélyes, hogy a mai napig látogatják, ha Somogy vármegye elhagyatott épületeit szeretnék újra látogatni.

Ha ebben az egykori magyar faluban jársz, a mai napig felismerhető nyomokra lelhetsz

A település neve Kakpuszta, ahol a temető elhanyagolt sírdombjai között ma is hátborzongató a hangulat. Bár a házak nagy részét visszavette a természet, a templom és az iskola alapjai még felismerhetők. 

A helyszínen napjainkban is felfedezhető egy bizarr, mondhatni urbex épületrom, amely egy testvérpár viszályának emlékét őrzi. Az egyik fél menni akart, a másik maradni, így a házat szó szerint kettébontották. Ez a kettészakadt fal azóta is mementóként áll az elhagyatott, gazzal benőtt területen.

Somogy vármegye egy eldugott részén, az erdő mélyén megbújó Kakpuszta sorsa végérvényesen megpecsételődött, de mint említettük, volt egy lakó, aki a végletekig kitartott a falu nevéért: Teri néni története az alábbi nosztalgikus videóból válik újra élővé: