Ezért nem vétózta meg Orbán Viktor az ukrán EU-s hitelt, kulisszatitkokat árult el a miniszterelnök

EU-döntés Ukrajna finanszírozásáról

Az Európai Unió vezetői ma Brüsszelben megállapodtak abban, hogy közös hitelfelvétellel biztosítanak új forrásokat Ukrajna támogatására. A döntés célja az, hogy az ország a háború elhúzódása mellett is képes legyen fenntartani az állami működését, finanszírozni a közszolgáltatásokat és kezelni a legsürgetőbb gazdasági kihívásokat.

A megállapodás értelmében az EU a következő időszakban jelentős összegű, közösen garantált hitelt vesz fel, amelyet Ukrajna megsegítésére fordítanak.

A csúcson nyílt vita folyt arról is, hogy a tervezett pénzügyi csomagot miként lehetne garantálni - egyes kezdeményezések az EU területén befagyasztott orosz eszközök bevonását javasolták, de ezek jogi és politikai nehézségek miatt még nem kerültek be a végső megállapodásba.

Magyarország kimarad

A döntés ugyanakkor nem volt teljesen egységes. Magyarország, Szlovákia és Csehország jelezte, hogy nem vesz részt a hitel finanszírozásában, vagyis nem vállal pénzügyi kötelezettséget a konstrukció mögött.

A többi tagállam ezt egy rugalmas jogi megoldással kezelte, amely lehetővé teszi, hogy a közös hitelfelvétel ezeknek az országoknak a részvétele nélkül is megvalósuljon.

Ezért nem vétózott Orbán Viktor

A csúcstalálkozót követően Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatón indokolta Magyarország álláspontját. Elmondta, hogy felmerült benne a vétó lehetősége is, és jogilag lett volna eszköz annak megakadályozására.

Mint fogalmazott, volt egy pillanat, amikor feljött benne, hogy ezt megoldható lenne egy vétóval, ugyanakkor úgy látta, hogy a politikai és gazdasági nyomás túl nagy lett volna.

Képletesen úgy fogalmazott, hogy " ahhoz, hogy egyszerre legyen a mellkasunkon német, az olasz és a francia csizma, ahhoz az edzett mellkas is kevés”, ezért végül a kisebb célt választották: nem akadályozták meg a döntést, de Magyarország kimaradt a hitelből.

Orbán Viktor sajtótájékoztatója: