Magyar kislány fogott dunai halszörnyet, azt hittük már kihalt ez a dinoszaurusz

A tokhalak a világ egyik legkülönlegesebb és legrégibb eredetű élőlényei. A paleontológusok találtak már 135 millió esztendős fosszílákat is, ami csupán csak azt bizonyítja, hogy együtt léteztek a dinoszauruszokkal is, azok csúcsidőszakában. Az egyes alfajok sokmázsás példányai egészen biztosan kiváló zsákmányai lehettek a jura vagy kréta időszak vízi ragadozóinak. Később, már az emberek korában pedig külön feldolgozó-iparág létesült a tokok köré az egykori Szovjetunióban és annak szövetséges államaiban.

Mára a tokhal az ősi szívóssága ellenére is az emberi túlhalászat- és horgászat, valamint a természet rendjébe való beavatkozás (drasztikus vízlépcső létesítés még a lénai tok őshazájában, Szibériában is) durván megtizedelte a legendás kopoltyús vadonélő állományait is. Az élőhelyük elvesztése miatt egyre kevesebb területen figyelhetők meg természetes környezetükben még ott is, ahová csak úgy behurcolták őket.

A minap a gyérülő hazai példányszám ellenére is sikerült egy kapitálist fogást regisztrálnia egy szerencsés horgásznak. A Dunán sikerült kifogni egy hatalmas lénai tokot, aminek Acipenser baerii a becses latin neve. A szibériai eredetű halfajt egy kislány, Práger Virág jegyezhette fel egy kora estébe nyúló horgászat során.

A fényképen is dokumentált hal mérete elképesztő volt: 19 kilogramm és 555 gramm testtömeggel rendelkezett, a tok hossza pedig elérte a 128 centimétert is. Sajnos nem voltak teljesen biztosak a faj mibenlétében, így a tokot még akkor helyben visszaengedték a Práger család lelkes horgászai a vízbe egy horgászati szakember segítségével. Igaz, elsőre meglepő lehet, lévén alapvetően a szibériai tok nem őshonos a Dunában, így hivatalosan nem kívánatosak az egyedei a folyóban. Főleg nem a fogás helyénél, Paksnál. 

Akkor lett volna igazából szerencséje Virágéknak, ha egy már a Mátyás királyék idejében is keresett dunai őshonos halat, mondjuk vizát vagy vágótokot húztak volna ki a jéghideg vízből. Ezt már a pecaverzum.hu szakírója emelte ki a minap.

„A Dunában megjelenő lénai tokok minden valószínűség szerint haltelepekről vagy toknevelő gazdaságokból szökhettek meg, illetve egyes országokban folyóba engedett telepítésekből kerülhetnek a rendszerbe.”

- idézte az említett honlap a szakértő szavait.

A büszke kislány és édesapja: