Duvánt átírták az Egri csillagok könyvet, rá sem ismersz már, ez a rendkívüli oka van

A magyar irodalom egyik legismertebb regénye olyan mű, amelyet alkotója a publikálása után sem engedett el, hanem éveken át újra és újra formált, javított és átírt. Az olvasók többsége azt gondolja, hogy a klasszikus művek egyszer elkészülnek, majd érintetlen formában öröklődnek tovább generációról generációra.

Ennél a regénynél azonban egészen más történt: a sorok mögött egy megszállottan javító, újraíró alkotó állt.

Miért maradt nyitott mű az Egri csillagok?

Gárdonyi Géza számára az Egri csillagok nem lezárt munka volt. A regény megszületése után sem tekintette késznek a szöveget, folyamatosan visszatért hozzá, javította, csiszolta, átfogalmazta.

Kortársai szerint egyszerűen képtelen volt leállni vele: minden új kiadás újabb lehetőséget jelentett arra, hogy pontosítson, egyszerűsítsen, érthetőbbé tegyen egy-egy mondatot.

Ez a hozzáállás különösen akkor erősödött fel, amikor a mű rövid idő alatt bekerült az iskolai ajánlások közé, majd kötelező olvasmánnyá vált. Ettől kezdve a neves író, Gárdonyi Géza úgy tekintett a könyvre, mint amely közvetlen kapcsolatba kerül a legfiatalabb olvasókkal.

Miért nyúlt hozzá újra és újra? Az Egri csillagok állandó átdolgozásának oka

A magyarázat nem pusztán stiláris kérdés.  A századforduló jelentős írója számára az irodalom eszköz volt: nevelni akart vele. Már a publikálását követően olyan kritikusok hívták fel erre a figyelmet, akik egyértelműen pedagógiai szándékot láttak a mű mögött: a regény célzottan a fiatal olvasókhoz szólt, és a magyar történelem hősein keresztül kívánt erkölcsi iránytűt és követhető mintákat adni számukra.

Egy korabeli értékelés szerint a könyv egyik legfőbb érdeme az volt, hogy hősi mintákat adott a fiatalok kezébe. Később fia, Gárdonyi József is megerősítette: az író célja az volt, hogy a magyar gyerekek olyan szereplőkkel találkozzanak, akikhez viszonyulni tudnak, akik irányt mutatnak.

Soronkénti javítás, tudatos egyszerűsítés és az Egri csillagok szövegének tudatos átalakulása

Amikor az Egri csillagok két kötete hivatalosan is bekerült a középiskolai tananyagba, Gárdonyi Géza maga mesélte el, hogy sorról sorra átnézte az egész szöveget. Nem nagy átfogalmazásokra kell gondolni, hanem apró, de következetes módosításokra: mondatok rövidítésére, szavak cseréjére, kifejezések pontosítására.

Úgy vélte, hogy a világos, egyszerű nyelv teremti meg annak feltételét, hogy az olvasó valóban megértse a szöveg mondanivalóját.

Egyik írásában saját magát is kritizálta, elismerve, hogy korábbi műveiben is bőven akadtak javítanivalók. A folyamatos átdolgozás nála tudatos írói magatartás volt.

Pedagógiai cél mindenek felett és az Egri csillagok tudatos nevelő szándéka

Gárdonyi Géza hitte, hogy az írás tanít. Nem adatokkal, hanem példákkal. A kiegészítések és javítások mögött az a meggyőződés állt, hogy a könyv akkor tölti be szerepét, ha világos, követhető, és érzelmileg is hat az olvasóra. Saját feljegyzései szerint olyan nyelvre törekedett, amelyet akár egy nyolcéves gyerek is megérthet.

Számára az írás a nevelés egy másik formája volt: azt vallotta, hogy az oktatás akkor éri el a célját, ha az ismeretek mellett jellemet és belső irányt is ad az embernek.

Az alábbi videó rövid, áttekintő formában mutatja be Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét: 

Forrás: epa.oszk.hu