A legendás út, amely évről évre rengeteg magyart is Amerika meghódítására sarkall, 8 államot átszelve, 4000 km hosszan Chicagót köti össze Los Angeles-szel, Keletet a Nyugattal. Mégis ki tette híressé az utat, és mit szimbolizálhat, ha végighajtunk rajta?
[[adv]]
Magyarországon leginkább Hobo nagybecsű költeményeiből és a Szelíd motorosok című filmből ismerhetjük a hozzá kapcsolódó történeteket, az Egyesült Államokban viszont temérdek irodalmi alkotásban bukkan fel az út, korszakról korszakra, generációról generációra megújuló szimbólumrengeteggel.
Az út 1926 és 1928 között épült meg. Generációkon átívelő, de folytonosan megújuló mítoszát John Steinbeck 1939-es regénye, az Érik a gyümölcs alapozta meg. Az írás központi témája a közösségi erőfeszítés felmagasztalása, és ennek éles ellentétbe állítása az egyéni nyereségvággyal. A mondanivalótól nem mellékes a korszak, amelyikben született. Steinbeck regénye a nagy gazdasági világválság (1929-1933) után született, így elsősorban a New Deal szellemiségét idézi meg.
A második világháború után, a nagy gazdasági prosperitás időszakában, amikor az USA már a világ elsőszámú nagyhatalma, a családi vakáció klasszikus színterévé válik az út. Amerikaik ezrei kerekednek fel, hogy legyűrjék a hatalmas távolságot, miközben megnézik az út mellé telepedő megannyi látványosságot, amelyek az úttal párhuzamosan lassan az amerikai pop-kultúra meghatározó részei lettek.
Ezért is meglepő, hogy hanyatlása már az '50-es években elkezdődik. Az autóipar hihetetlen módon ontotta magából az újabb és újabb járműveket, így a megnövekedett forgalmi igények miatt elindultak a többsávos autópálya-építések. Viszont ezzel párhuzamosan, szinte azonnal, megtörténik az út szimbólumrendszerének átkonstruálása is. Elsősorban Kerouac nagysikerű regénye, a beat korszak egyik bibliája, az Úton, illetve a Szelíd motorosok című film teremti meg az új mítoszt. A két alkotás elsöprő sikere után a fennálló konvencióktól való menekülés és társadalmi normák elleni lázadás szimbóluma lesz az öreg 66-os.
Később helyi hagyományőrzők veszik át a kezdeményezést, hogy tovább építsék a mítoszt. Hamarosan megnyíltak az első múzeumok is, majd elkezdődött az út újjászületése, amely a mai napig is tart, hála a leleményes marketinges és kreatív szakembereknek. Az aszfalt meghódítása ma is fiatalok ezreit sarkallja arra, hogy nekiinduljanak életük egyik leghosszabb autós utazásának. A cél természetesen kettős, nemcsak az út meghódítása, hanem saját maguk jobb megismerése is fontos szempont.
További olvasmány:
GLANT TIBOR: A 66-os út újratöltve: Egy „amerikum” újraértelmezése és marketingje