E napon született If várának rabja, Monte Cristo valóságos mestere

1797, Marseille. Egy fiatalembert ismeretlen okból letartóztat a francia rendőrség és If várába, egy magányos cellába zárja, hosszú-hosszú évekre.

A börtön falai között folyamatosan képezi magát, elsajátítja az önszuggesztiót,

1811-ben pedig a francia társadalom legmagasabb köreiben tűnik fel, Párizsban, Nimes-ben, Marseille-ben. 

Mindez eddig szinte tökéletesen illik Edmond Dantes regénybeli alakjára, a később Monte Cristo grófjává váló tengerészre. Itt viszont a valóságról van szó, és akivel mindez történt, nem más, mint Faria abbé történelmi alakja, aki Dumas könyvében és belőle készített filmadaptációkban Monte Cristo mestereként, mentoraként és megmentőjeként tűnik fel. Az ő történetéből merítette a témát Dumas, amikor megalkotta Dantes alakját.

Faria abbé pedig a könyv és a filmadaptációk legtisztább alakja lett,

szinte az egyetlen ember, akivel az első pillanattól az utolsóig azonosulni tudunk. Apám előtt, ha Monte Cristóról beszélgettünk, mindig ott ragyogott Faria alakja, elsőként róla beszélt. Neki köszönhetem, hogy engem is rabul ejtette egy életre. 

A Jim Caviezel főszereplésével készített leghíresebb filmfeldolgozásban ő mondja Edmond Dantesnek a kincseknél is fontosabb örökségként: 

„Ne kövesd el azt a bűnt, amelyért megbűnhődtél.”

A rendkívüli karizmával megáldott, később A Passió főszerepét is hitelesen eljátszó Jim Caviezel ezt egy előadásban is elmondta.

Míg a regényben és a filmekben Faria a börtönben leli halálát – ezzel jut menekülési úthoz Edmond Dantest, és itt akár be is fejeződhetne a történet –,

a valóságban a filózófia professzora lett Nimes-ben, a marseille-i orvostársaság választott tagja. 

Az 1756. május 31-én született (és 1819-ig élő) portugál katolikus szerzetes a hipnózis egyik úttörőjeként lett híres, megértve, hogy ennek igazi alapja a szuggesztió. A 19. század elején ő vezette be a keleti hipnózist Párizsban. 

Szuggesztív alakjához hasonlóvá vált Monte Cristóként Edmond Dantes,

akit korábban nagyon hasonló körülmények között vetettek ugyanabba a börtönbe, és gyakorlatilag élve eltemettek. 1797: ez az az év, amelyben Fariát érthetetlen módon letartóztatták, és amelyben a francia forradalom és hatásai romba döntötték a Grimbergen apátságot, eltüntetve a barátok söfőzdéjét is. 

De az apátság, és a sörfőzés is újjászületett, ahogy azt éppen pár órája írtuk: