500 éve hunyt el a zsenikirály, újabb kép került elő róla

Londonban kerül kiállításra az a portré, amelyet most sikerült azonosítani Leonardo da Vinciről. Az éppen 500 éve, 1519. május 2-án elhunyt reneszánsz mesterről az önarcképein kívül mindössze két portrét ismer a művészvilág és a tudomány, Martin Clayton a kutatásai közben – amely során képeket keresett a londoni Queen's Gallery kiállítására – tudta azonosítani a másodikat.

Ismeretlen festő készítette, nem sokkal Leonardo halála előtt.

Az egyetlen másik ilyen jellegű portré pedig egyik tanítványa, Francesco Melzi alkotása, szintén ebből az időszakból – olvasható a BBC-n.  

Az 500. halálévfordulóra írt National Geographic-cikk is kitér rá, hogy Leonardo da Vinci, a firenzei festő, szobrász, építész és polihisztor a reneszánsz humanista embereszményének megtestesítője volt. Az emberiség egyik legnagyobb polihisztora 67 éves korában cloux-i kastélyban halt meg.

Vinciben, egy toszkán kisvárosban 1452. április 15-én született. Elsajátította a festészet, szobrászat, mintázás technikáját, látott fémöntést, bepillantást nyert a kémia rejtelmeibe, gyakorolta a bőrművességet, szőnyegkészítést, sőt zenélni is tanult. Egyik első munkája egy Verrocchio-képen való közreműködés volt, a legenda szerint amikor a mestere meglátta tanítványa munkáját, azt

annyira tökéletesnek találta, hogy úgy döntött: ő soha többé nem fest.

Leonardo később a festés mellett tervet készített az Arno folyó szabályozására, csatornák építésére, hadigépeket, ostromlétrákat rajzolt, szélmalomkereket tervezett hadi célokra. Milánóban festette a Sziklás Madonna című oltárképet és a Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumába Az utolsó vacsorát, amely azt a drámai pillanatot örökíti meg, amikor Júdás árulására fény derül.

Az utolsó vacsora: hallgasd Webbert, lépj be a Leonardo-képbe

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A milánói udvarban Leonardo elmélyült a katonai és műszaki tudományokban, az építészet, a folyadékok mechanikája, a ballisztika, az optika kérdéseit kutatta. Tizenhat évig dolgozott Francesco Sforza lovas szobrán. A tervek készítése közben született többek között híres ábrázolása az emberi test tökéletes arányairól, a körbe és négyzetbe írt emberről. 

1500-ban Cesare Borgia szolgálatába állt mint mérnök és katonai építész.

Tökéletesítette a szárazföldi és hajókra szerelhető fegyvereket, megnövelte a mozsárágyúk tüzelőerejét, új csúcsíves lövedékeket, gránátokat, ágyúkat, kőhajítókat tervezett.

VIII. Károly francia király itáliai betörése után visszatért Firenzébe, ahol megkapta élete legnagyobb megbízatását: a Palazzo Vecchióban a firenzei győzelemmel végződött Anghiari csatát kellett megörökítenie a tanácsterem falán. A terem másik felén a Cascinai csata megfestésére Michelangelót kérték fel, de egyik zseni sem készült el a munkával. Leonardo

ekkor festette leghíresebb képét, a világ egyik legismertebb remekművét,

a Mona Lisát (La Gioconda), akinek talányos mosolyát évszázadok óta igyekeznek megfejteni. Az 1503-1505 körül festett kép Leonardo szinte egyetlen teljesen befejezett képe, amelyben összegezte mindazokat a festői eszközöket, amelyet az emberi arc, a fény és árnyék kezelése, valamint a táj ábrázolása terén megfigyelései során írásban és rajzban rögzített.