Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Izlandon nem óvatoskodnak, egyenesen belefúrnak egy magmakamrába

Izlandon nem óvatoskodnak, egyenesen belefúrnak egy magmakamrába

Tech & Tudomány

Izlandon nem óvatoskodnak, egyenesen belefúrnak egy magmakamrába

Tech & Tudomány

Promotions 07:37

A vállalkozás nem veszélytelen, viszont sok haszonnal járhat például az idegen bolygók meghódításakor is.

Geotermikus energia után kutató szakemberek 2009-ben véletlenül belefúrtak egy magmakamrába, amely forró gőzt és üvegszilánkokat lövellt ki magából. Legyünk erősek: most ugyanerre készülnek, de szándékosan.

A magmakamrák általában a kőzetburok mélyén, 60–120 kilométerre a felszíntől találhatók, de Izlandon hamarabb bukkantak rá egyre. Többnyire a nagy szerkezeti törések mentén alakulnak ki, és bennük halmozódik fel az az izzó, folyékony, legalább 1200 Celsius-fokos olvadék, amely idővel a felszínre tör.

Hosszas előkészületek után az izlandi vulkanológusok készen állnak arra, hogy a Víti kráterben utat nyissanak a pokol felé. Ha ez sikerül, akkor 10 éven belül a szigetország középső részén lévő kutatási hely lesz a világ vulkanológiai középpontja, ahová seregleni fognak a szakemberek.

A Víti (amelynek neve a helyiek nyelvén poklot jelent) az Askja rétegvulkán 1875-ös kitörésekor jött létre. Akkor ugyanis nemcsak egy 50 négyzetkilométeres kaldera, hanem egy vízzel kitöltött kis kürtő is keletkezett – ez a Víti, amelynek kénes, zavaros vize fürdőzésre is alkalmas.

2009-ben itt fúrtak bele véletlenül a magmakamrába, és most ennek megismétlésére vállalkoznak, hogy létrejöhessen Földünk első, hosszú távú magma-obszervatóriuma. A kutatók végre megismerhetik, hogyan hatol át a forró olvadék a földkérgen, és ezzel – remélhetőleg – jelentősen pontosítani tudják a vulkánkitörések előrejelzését.

A KMT (Krafla Magma Testbed) rövidítésű projekt a követező évtizedben szinte korlátlan anyagi források fölött rendelkezhet. Idén szeptemberben az előkészületek a végső fázisukhoz érnek, és hamarosan kiderül, hogy a méregdrága berendezések képesek-e ellenállni a szuperforró víz korrodáló hatásának.

Az első fúrólyukat 2023-ban készítik el, és ez már önmagában 25 millió dollárt fog felemészteni. Viszont mindenképpen megéri a ráfordított pénzt, hiszen a szakemberek így végre eredeti környezetében is vizsgálhatják a magmát, nemcsak lávaként, a felszínre kifolyva.

A legtöbb tudós már ma is visszautasítja azt a nézetet, hogy a magmakamrák pokolian forró, föld alatti tavak lennének. Sokkal inkább pépes állagúak, vagyis elsősorban kristályosodott törmelékből állnak, illetve viszonylag kevés olvadékból.

A projekt kitalálói szerint a kutatás arra is pontosabb válaszokat adhat, hogyan alakul, formálódik a földkéreg, a tengerágy. Ki tudja, egyszer talán a megzabolázott magmát energiatermelésre is felhasználhatjuk, és az így szerzett tapasztalatokat idegen bolygókon is alkalmazhatjuk.

Borítókép: Profimedia