Magyarországon volt Európa legnagyobb bulinegyede: Kis Konstantinápoly

A kor egyik legismertebb mulatós vállalkozója, Somossy Károly ötlete volt, hogy a tó területén épüljön fel egy miniváros, ahol minden a zenéről, a ivásról és a mulatozásról szól. A buliprojekt mindössze fél évig élt, mivel nemsokkal rá elkezdték építeni a Duna mentén az egyetemi épületeket.

Ma ezen a területen egy hatalmas tudásgócpont terül el: itt vannak az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek és a Budapesti Műszaki Egyetemnek is a kutatóközpontjai.

^{Kép: Varárnapi Újság}

1896-ban a kor legnagyobb egybefüggő buliközpontja volt a fővárosi Kis Konstantinápoly, az ötletgazda nem titkolt célja volt, hogy a hatalmas beruházás révén multimilliomos legyen. Somossy elképesztő mennyiségű pénzből valósította meg a terveket, és emellé még óriási hiteleket is felvett.

A mai Stoczek utcai menzáig kanyargott a brutális partikaraván, a Schönhercz kollégium helyén pedig egy hatalmas dzsámi állt.

Első magyar hangfelvétel: Kossuth Lajos mennydörgő hangjától téged is kiráz a hideg

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A helyszínt stílusosan a mai Március 15-e térről óránként induló hajójáratokkal lehetett megközelíteni, ráadásul volt prémium összeköttetés is: Somossy Nagymező utcai mulatójából társaskocsival érkezhettek ide a vendégek.

A millenneumi ünnepségek alatt minden nap tűzijátékot rendeztek Kis Konstantinápolyban, emellett a magyar történelem csúcspontjait is színre vitték, illetve több mint 60 hajó közreműködésével vízicsatákat is rendeztek az öböl közepén. A szárazföldön pedig vándorkomédiások, háremek és keleti hangulatú mulatók szórakoztatták a nagyérdeműt.

A látványosság aztán hamar csődbe ment, ugyanis a kezdeti sikerek után a rossz időjárás és az elszaporodó szúnyogok miatt kezdtek elmaradozni az emberek, majd Somossy egyik hitelezője is benyújotta a számlát.

^{Felhasznált források: Falanszter blog, Budapesti Negyed}