Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

A magyar fizikus, akinek az USA leggazdagabb olajmezőit köszönheti

A magyar fizikus, akinek az USA leggazdagabb olajmezőit köszönheti

Tech & Tudomány

A magyar fizikus, akinek az USA leggazdagabb olajmezőit köszönheti

Tech & Tudomány

Gaba - 2019.04.08. 17:32

A fanatikus hegymászó, a torziós inga feltalálója, a kőolajkutatás úttörője. Ez mind egyben Eötvös Loránd, aki a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztét is betöltötte, emellett apjához hasonlóan vallás és közoktatásügyi miniszter is volt. Emlékezz velünk a legnagyobb magyar fizikusra, aki napra pontosan száz éve hunyt el!

Eötvös Loránd nem épp a magyar történelem legnyugodtabb évében született: 1848 júliusának végén – egészen pontosan 27-én – látta meg a napvilágot Budán. Író-politikus apja (Eötvös József) révén, aki többször betöltötte a vallás és közoktatásügyi miniszteri posztot, remek iskolába járt, és professzorok tanították előbb magántanulóként, majd a világhírű Heidelbergi és Königsbergi Egyetemen. Természettudományokat tanult. Summa cum laude doktorált, amire kevesen voltak képesek: rajta kívül az évfolyamban egyetlen diák.

Hazatérve kísérleti fizikát tanított a pesti egyetemen, majd a fizika tanszéket, s a Fizikai Intézetet vezette. Hat évre rá, hogy beválasztották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai közé (1883), már vezette a hazai tudományos élet legfontosabb intézményét. A róla elnevezett fizikai törvényt (Eötvös-törvény) a Wikipédia így összegzi: „felismerte a folyadékok különböző hőmérsékleten mért felületi feszültsége és molekulasúlya közötti összefüggést”.

Fotó: gyoriszalon.hu


Még akadémiai elnökké válása előtt felkérték vallás és közoktatásügyi miniszternek, mely posztot édesapja is betöltötte. Hét hónapos időszaka alatt több száz népiskola épült, megkezdődött a zsidó vallás emancipációja, melynek köszönhetően bevett vallássá vált Magyarországon. Emellett a miniszter létrehozta a mai napig létező Eötvös Collegiumot, ahol Kodály Zoltántól Szekfű Gyulán át egy sor világhírű magyar tanult.

Az 1880-as években fejlesztette ki fő művét, az Eötvös-ingát. A gravitációs mérésre alkalmas torziós inga, melyből az első darabokat 1890-ben kezdték gyártani, az 1900-as világkiállításon díjat nyert. Nem ez hozta meg a világhírt a szerkezet számára, hanem az, hogy segítségével kutatni lehetett a földfelszín alatti ásványi anyagokat. Az első szabadtéri méréseket a Gellért-hegy lábánál és a Ság-hegynél végezte Eötvös, majd bejárta az ingával a Kárpát-medencét.

„Egyszerű, mint Hamlet fuvolája, csak játszani kell tudni rajta, és miként abból a zenész gyönyörködtető változásokat tud kicsalni, úgy ebből a fizikus, a maga nem kisebb gyönyörűségére, kiolvashatja a nehézségnek legfinomabb változásait. Ily módon a földkéreg oly mélységeibe pillanthatunk be, ahová szemünk nem hatolhat és fúróink el nem érnek”

– mondta egyszer ingájáról.

Mivel a műszert nem szabadalmaztatta, világszerte elterjedt a használata. A nyersanyagkutató geofizika egyik legfontosabb eszközévé vált, melyet először a mai Csehország területén használtak olaj- és földgázkutatásra, majd Ázsiában és az Egyesült Államokban is évtizedekig ez számított modern mérési eszköznek. Az USA leggazdagabb kőolaj-lelőhelyeit a második világháború előtt Eötvös-ingával tárták fel. A Mexikói-öbölben a '30-as évekig több tucat mérőcsoport dolgozott, összesen 80 mezőt fedeztek fel, több mint 1 milliárd hordós készlettel.  

1913-ban a magyar akadémia Eötvöst Nobel-díjra terjesztette fel, de egy holland fizikus nyerte az azévi elismerést.

Tudományos munkássága mögött háttérbe szorult a hegyek iránti vonzalma, vagyis nem csak a laborban foglalatoskodott a természettudománnyal, de a természet ölén is. Az Alpokban olyan hegycsúcsokat is megmászott, melyeket előtte magyarok még nem. 18 évesen feljutott Európa második legmagasabb csúcsára, az 4638 méter magas Monte Rosára. Imádta a természetjárást, a Magyar Turista Egyesületet is vezette.

Napra pontosan száz évvel ezelőtt, 1919. április 8-án hunyt el súlyos betegség után. A Nemzeti Múzeum előcsarnokában állt a ravatala. Mindössze hetven éves volt. Albert Einstein a hír hallatán azt mondta:

„A fizika egyik fejedelme halt meg!”

Eötvös sírja a Kerepesi úti temetőben (Fotó: wikimedia.org)


Tudományos öröksége között számtalan értekezést, könyvet találunk, a Pallas Nagylexikonba is írt. A krakkói és az oslói egyetem tiszteletbeli doktora volt, a berlini akadémia kültagjává választotta, megszámlálhatatlan díj tulajdonosa volt. 1950-ben róla nevezték el a budapesti tudományegyetemet, mely ma hazánk legnagyobb felsőoktatási intézménye.

A Nemzetközi Csillagászati Unió a Hold több kráterét is róla nevezte el tiszteletből, sőt az 1991-ben felfedezett, 12301-es számú kisbolygó is az ő nevét kapta. Hegymászó múltja mementójaként a dobogókői menedékház neve Eötvös Loránd Menedékház.

Borítókép: A torziós inga használat közben (cultura.hu)