Három napig kómában volt Forgács Gábor

Nyolc kemoterápiás kezelést követően, július közepán egy hatórás műtét során távolították el Forgács Gáborból a rosszindulatú daganatot. A színművész több mint húsz kilót vesztett korábbi súlyából.

A humorista a Borsnak adott interjút, amiben elmondta, hogy a műtétet követően három napig kómában volt:

„Heteken keresztül intenzíven voltam, gépek tartottak életben, és három napig feküdtem kómában. Rosszul reagáltam az altatásra, összeomlott a keringésem. Sajnos még ma sem emlékszem mindenre, de azt tudom, hogy nagyon küzdöttem az életben maradásért. Sosem fogom elfelejteni, amikor elém állt az orvos, és közölte: Művész úr drága, kérem, vegye tudomásul, hogy maga halálos beteg. De ígérem, megpróbáljuk megmenteni – ez a mondat sok mindenre ráébresztett, például, hogy mennyi ember vár vissza, és küzd, imádkozik értem, így én sem tehettem mást, mint felébredni a kómából, ami életem egyik legszebb pillanata volt. Az ágyam mellett ült egy nővérke, belőlem mindenütt csövek lógtak ki, és lélegeztetőgépre voltam kapcsolva. Amikor magamhoz tértem, mindenáron le akartam venni magamról a lélegeztetô- maszkot, de a kis hölgy odasietett az ágyamhoz, fölém hajolt, és rám rivallt, hogy ne merészeljem. A hangjától és a gyönyörű arcától egyből magamhoz tértem és beindult az agyműködésem. Mélyen belenéztem a haragtól villogó tekintetébe, és három nap után végre megszólaltam. De szép szemei vannak. A nővérke csak nevetett, megsimította az arcomat, én pedig nem piszkáltam tovább a maszkot”.

A művész, bár a koronavírusos időszaknak és egészségi állapotának köszönhetően nem dolgozhat, otthonában épített egy saját hangstúdiót:

„Mindenféle ketyerét beszereztem, ami a hangalámondáshoz szükséges, és itthon, egymagam rögzítem a munkáim, amíg nem tudok újra stúdióba vonulni. Irodagép-műszerész az eredeti szakmám, a műszaki érdeklődésem pedig azóta is megmaradt. A koronavírus-járvány alatt jött az ötlet, hogy csinálok itthon egy ideiglenes kis dolgozószobát, amit egy ruhásszekrényből alakítottam ki. Most három em­ber munkáját végeztem, hisz egymagam vagyok rendező, hangmérnök és szinkronszínész, de ezt egyáltalán nem bánom, legalább dolgozhatok, nem utolsó sorban pedig pénzt kereshetek, ami azért nem elhanyagolható szempont ezekben a nehéz időkben”.