Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Drónnal fotózták a befagyott Kráter-tavat

Drónnal fotózták a befagyott Kráter-tavat

Színes

Drónnal fotózták a befagyott Kráter-tavat

Színes

AA 10:10

Az érintetlenség télen még inkább jellemzője a mesterséges eredetű tónak, amelyet meghódított a természet. 

Bár magashegységeink és tengerpartunk sincs (már), Magyarország természetföldrajzi szempontból sok mindenben gazdag. Kráter-tavakban speciel nem annyira, ahhoz ugyanis kráter is kell, ahhoz meg vulkán. Vagy legalább egy jó nagy meteorit becsapódása. 

Vulkanikus kőzetekből álló hegységeink vannak (Zemplén, Mátra, Börzsöny), meteorit is esett már le nálunk,

kráter-tavat viszont olyan helyen kell keresnünk itthon, ahol eszünkbe sem jutna.

Az Alföldön, ahol nem a természet ereje hozta létre, hanem emberi tevékenység következménye. Más kérdés, hogy az alig ismert nagyhegyesi Kráter-tavat (amely már ezt a tulajdonnevet viseli) a természet meghódította magának, a partján ma erdőt találunk, amely a tónak, illetve áttételesen az egykori gázkitörésnek köszönheti létét. A kitöréssel keletkezett földsáncon nőtt. 

Hajdú-Bihar egyik csodája Debrecentől alig 22 kilométerre fekszik és 1961-ben jött létre. A szon.hu egy korábbi cikkében így mutatta be a tó múltját, jelenét:

Nagyhegyes határában 1961. augusztus 24-én reggeli háromnegyed hatkor, a Hajdúszoboszló-36 jelű gázkitermelő helyen a kiáramló gáz spontán begyulladt, majd a detonációt követően száz méteres lángnyelv csapott fel és hetekig égett. A tűz végül magától kialudt, miután a laza iszapréteg – amely miatt a robbanás maga is bekövetkezett – elfojtotta a kiáramló gáz útját. A robbanás után keletkezett kráter rövid idő alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri bódéval együtt.

A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegőben, asztalnyi nagyságú kőzettömbök repültek föl, szétrobbantak és 17 méter magas sáncot emeltek a mélyedés köré.

Mint a portál hozzáteszi, a kétszáz méter átmérőjű Kráter-tó közkedvelt horgászcélponttá vált az idők folyamán. A tavat a 33-as úton haladva már messziről észrevehetjük, amelyről a kukoricatáblák közepén árválkodó erdős terület árulkodik. A tó a kialakulásának és az érintetlenségének köszönhetően is lenyűgöző. 

Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI


Az érintetlenség télen még inkább jellemzője. Most egy új, drónnal készített légifotó segítségével csodálhatjuk meg azt az arcát, amelyet azok sem nagyon ismertek, akik szép időben piknikezni járnak ide.

Borítókép: DoubleZ Photography