Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Lebuktak a műfenyők, mint a mű Süsü

Lebuktak a műfenyők, mint a mű Süsü

Színes

Lebuktak a műfenyők, mint a mű Süsü

Színes

Promotions 21:02
Meglepő, de megalapozott információkkal szolgák környezetbarátság szempontjából a Turista magazin honlapja a fenyőmustrájában arról, hogy összességében a vágott fenyő, vagy a műfenyő jelent-e nagyobb terhelést a környezetnek. A mindenre kitérő összeállítás több szempontból is alátámasztja, hogy a vágottat érdemes választani az ünnepre, bár a megjelenése alapján a műfenyőt sem ítélik el.  
Ma már nem furcsa, ha az élő fa helyett műanyag példány díszeleg a nappaliban karácsonykor, ami még küllemre sem feltétlenül rosszabb, mint az igazi. Vannak, akik gazdaságosság céljából választják, mások a szőnyegbe jó mélyen belefúródó tűleveleket utálják takarítani, megint mások a környezettudatosság jegyében állítanak műfenyőt
– írja a honlap, majd kitér a feljebb felvetett kérdésre:  
Utóbbiak számára azonban van egy meglepetésünk: egy kanadai cég felmérése szerint a vágott fenyő összességében sokkal környezetbarátabb. A zömével Kínában gyártott mesterséges fák ökolábnyomát igencsak megnöveli a több ezer kilométeres szállítás, és ehhez még hozzáadódik, hogy átlagos élettartamuk hat év, ezután valószínűleg a szeméttelepen kötnek ki; a PVC-ből készült fenyők újrahasznosítása rendkívül drága. A cég állítása szerint több mint 20 évig kellene használnunk a műfát ahhoz, hogy a végeredmény „zöldebb” legyen, mint évente élő fát állítani. A felmérés arról is beszámol, hogy jelen helyzetben a valódi fenyővel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás csupán harmada annak, ami a műfenyővel jár.
A magunk részéről ehhez annyit tennék hozzá, hogy ami mű, az akkor is mű marad szerintünk, ha nagyon hasonlít az igazira. Elég ehhez a Süsü, a sárkány egyik felejthetetlen epizódját idehívnunk a mű Süsüről (aki idővel azért lebukott, lásd alább 28:45-től).


Az egyetem és a műegyetem között már nincs ekkora különbség, de most térjünk vissza egy másik szemponthoz, ami miatt az igazi fenyő a jó fenyő. A cikk így folytatja:
Ha valódi, vágott fenyőt választasz, azért sem kell aggódnod, hogy az erdőirtáshoz, a környezet károsításához járulsz hozzá. Legálisan forgalmazott fenyőfák esetén biztos lehetsz abban, hogy külön erre a célra létesített telepeken, gyakorlatilag haszonnövényként termesztik ezeket, és utánpótlásuk is folyamatos. Persze a tűlevél-takarítást sok esetben nem úszhatod meg, és a vásárlás-hazacígölés macerája is benne van a pakliban, cserébe viszont például utánozhatatlan faillattal lehetsz gazdagabb.
Meg is érkeztünk ahhoz, hogy milyent válasszunk. Mi minden tulajdonságot egybevetve a Nordmannra (szépség, illat, szúrósság, potyogás, ár/érték arány) szoktunk szavazni ezen a héten, amikor megvesszük. Egy évben egyszer van karácsony, és ehhez a drágább fajtához (pláne egy kisebbhez) azért nem kell egy vagyont kifizetnünk. A különböző fenyőfafajtákat alaposan körbejárhatjuk azért az említett fenyőmustra alapján, így mindenki kiválaszthatja a legszimpatikusabbat. Továbbá okos tanácsok a fenyőfa jóltartásához és a gyökeres változat veszélyeihez.

Az is kiderül, melyik magyar falvakból származik a piacon lévő fenyők többsége. Talán ezt sem sokan tudják: 
Itthon mintegy kétezer hektáron termelik ezeket az örökzöldeket, leginkább Zala, Vas és Somogy megyében, többnyire kisebb magángazdaságokban. A dél-zalai Nemespátróban például sokak számára ez a fő megélhetési forrás, és itt szinte nincs is olyan család, amelyik ne foglalkozna fenyőtermesztéssel. A közeli Surd község szintén az iparág egyik legjelentősebb szereplője az országban. Jó esély van rá, hogy a te fádat is a két település környékéről hozza a Jézuska, a becslések szerint a hazai karácsonyfák 60-80 százaléka innen származik.
(AA)