Akkor most mi is a Bitcoin és hogyan bányásszák?

A Bitcoin egy digitális fizetőeszköz, amely mögött nem tudni pontosan, hogy ki áll. 2009 óta létező pénz lényege az, hogy anonim módon lehet pénzt küldeni egymásnak az interneten keresztül. Magyarán van egy felhasználói fiókod, amiben láthatod, hogy mennyi Bitcoin-od van éppen a számládon (hasonlóan, amint egy bank online felületén a forintokat). Minden felhasználó rendelkezik egy nagyon hosszú azonosító számmal, és ha pénzt akarsz küldeni valakinek, akkor egyszerűen megadod az ő azonosítóját, és már mehet is az "utalás". Az ő egyenlege nő, a Tiéd csökken. Mindez teljesen titkos módon. Nem lekövethető, hogy kinek mennyi pénze (Bitcoin-ja) van, és az sem, hogy ki kinek utalt. Szuper, ez tehát a fekete kereskedelem melegágya. És ez így is van.

Csak a miheztartás végett: a múlt héten 1 Bitcoinért több, mint 3000 dollárt kellett fizetni, magyarán, 1 Bitcoin = 850.000 Ft. Szóval annyira népszerű az anoním pénz, hogy az értéke olyan magas, mint semmilyen más pénznek.

Sokan hallották már, hogy a Bitcoint bányászni kell. Van egy eléggé egyszerű, de nagyon nagyon hosszú algoritmus, amit a számítógép kiszámol. Ha végére ér egy számításnak, akkor úgymond kiszámolt egy Bitcoin-t a gép, és ekkor lett egy Bitcoin-od, vagyis kb. 3000 dollárod. Ez marha jól hangzik, sokan csinálják is, de nézzünk a dolgok mögé. Az algoritmus annyira nagyon hosszú, hogy a kiszámítása hónapokba telik. Éppen ezért olyan számítógépeket szoktak összerakni, ami képes egyszerre sok videokártyát lekezelni, így gyorsabban halad a számítás. És ilyen számítógépből szoktak jó sokat lepakolni egymás mellé. És a számítógépek termelik a Bitcoint, vagyis bányásszák.


Vannak gigantikus méretű bányák, ahol rengeteg ilyen számítógép van, és mind Bitcoint termel. Ezekhez már ipari szintű áramellátás szükséges. A sok videokártyás számítógépek nagyon sok áramot fogyasztanak, egy otthoni "bányász" ne lepődjön meg a havi 30-40 ezres villanyszámlán.

 

Hogy megéri-e, azt nehéz megmondani. Egyrészt nem csak Bitcoin létezik, ugyanilyen sémára épülve megjelent már több digitális fizetőeszköz is. Mindegyik más és más algoritmust használ, ezért mindegyiknek más és más típusú videokártya az optimális. Ha tehát nem megfelelő a hardvered, akkor nagyon nem hatékony a bányászat. Olyan, mintha tompa élű baltával mennél fát vágni.

Úgy kell számolni, hogy egy ilyen videokártya bőven 100 ezer forint feletti tétel, és általában 6 db-ot raknak egy számítógépbe (bár már van 13 videokártyát lekezelő alaplap is, kifejezetten bányászoknak). Plusz a számítógép többi része, szóval simán elérheti 1-1 ilyen számítógép az 1 milliós árat, de akár jóval több is lehet.

Néhány számítás szerint ez 3-5 hónap alatt megtérül (még a villanyszámla belekalkulálásával együtt is), de ez szerintünk nem ennyire egyszerű. Vannak bányász társulások is, amikhez csatlakozva hatékonyabb tud lenni a termelés, ekkor a világ különböző pontján lévő "csoporttagok" összeadják a termelésüket, és utána közösen osztoznak a bevételen.