Lakatlan az ország fővárosa, a válogatott mégis majdnem csodát tett

A lopás bűn, ám most vállalom a bűncselekmény következményeit. A Focibolond Facebook-oldal csaknem tökéletesen kerek bejegyzést készített az egyik CONCACAF Nemzetek Ligája-mérkőzésről, s annak következményeiről.

A magyar idő szerint hétfő hajnalban játszott Barbados–Nicaragua meccsről van szó, melyen a hazaiak pontszerzésének kellett szurkolni, ebben az esetben ugyanis bekövetkezett volna a csoda: Montserrat kijutott volna első nagy tornájára, az idei Arany Kupára, mely a közép-és észak-amerikai térség rangos viadala. Nicaragua 1-0-ra nyert, így Montserrat a 34 csapatos selejtezőben a 11. helyen épp lemaradt a tornáról, pontazonosság után jobb gólaránnyal Salvador jutott ki.

Montserrat elképesztő hely lehet: a Kis-Antillák szigetvilágának egyik apró darabkája, Nagy-Britannia tengerentúli birtoka.

Mindössze 102 négyzetkilométeren fekszik. Vagyis akkora kiterjedésű, mint Kiskőrös. Afrikaiak, írek, mulattok és kreolok leszármazottai alkotják a népességet.

Közel 5 800 fő lakja, nagyjából Mezőcsáton élnek ennyien. Ennél kevesebben a mini szigetállamok közül a Falkland-szigeteken (3 200 fő), a Karácsony-szigeten (1 850 fő), a Norfolk-szigeten (1 750 fő), Niuén (1 520 fő), Vatikánban (800 fő), a Kókusz-szigeteken (544 fő), és a Pitcairn-szigeteken (50 fő) laknak a Focibolond összesítése szerint. Az Arany Kupát idén az USA-ban és Mexikóban rendezik, a legkisebb stadion a Children's Mercy Park Kansas Cityben (18 467 fős), ide tehát több mint háromszor befért volna a teljes monserrati lakosság.

A miniállam sorsának további érdekessége, hogy a főváros, Plymouth mellett (pár ezer kilométerre innen, az angliai Plymouthban játszott Buzsáky Ákos, Halmosi Péter és Tímár Krisztián) 1995-ben kitört a 2000 méter magas Soufrière Hills tűzhányó. A lakosokat pár hónapra rá kitelepítették, ami nem volt rossz ötlet, a település ugyanis 1999-ben így festett.

Az anyaország engedélyt adott, hogy aki akar, azonnal Angliába menekülhet, sokan éltek is a lehetőséggel. A 13 ezres lakosságból mintegy nyolcezren vándoroltak ki. Azért ilyen sem sűrűn fordul elő: bár a korábban négyezres Plymouth elnéptelenedett, a Wikipédia szerint jogilag még ez a sziget fővárosa. Gyakorlatilag a sziget északi részén található Brades, eközben pedig épül a leendő székhely, Little Bay.

A láva pusztítása és a mindent beterítő hamu miatt sokáig nem is tudott hazai pályán játszani a montserrati válogatott, valamelyik szomszédos szigetre kellett utaznia focizni.

A nemzeti csapat 19 éve létezik, jelenleg 200. helyen áll a 211 országot tömörítő FIFA-ranglistán. Egy ideig a világ leggyengébb válogatottjaként tartották számon. Ennek alapja, hogy 2002-ben, miután a hollandok nem jutottak ki a japán-koreai közös rendezésű vb-re, egy holland filmrendező a világbajnoki döntő napjára megszervezte a The Other Final-t, a FIFA-ranglista utolsó két helyezettjének összecsapását, ahol Bhután 4-0-ra lesöpörte szegény montserratiakat.

2000 és 2012 között tizenötből tizenötször buktak, a sorozatot egy Brit-Virgin-szigetek elleni 7-0-lal törték meg. Azóta csak Curacao és Salvador ellen kaptak ki, két döntetlen mellett ötször győztek.

A csapat gerincét ma nem a helyi bajnokságban edződők adják, ami talán érthető: öt csapat verseng az aranyért a szigeten. Angliában viszont jó páran akadnak, akiknek a családjában van montserrati felmenő, s ők választhatják, s választják is a szigetország nemzeti mezét. A két legismertebb játékosuk a norvég élvonalbeli Lilleströmben futballozó Alex Dyer, és a League One-os Charlton Athletic csatára, Lyle Taylor. Többen játszanak az angol ötödik, kilencedik és tizedik vonalban.

A mostani CONCACAF Nemzetek Ligája-selejtezőben a második leggyengébb csapatként rangsorolták a montserrati válogatottat, ám a Salvador elleni vereség után a Kajmán-szigeteket, Arubát és Belizét is elgyepálták. Egyetlen pont hiányzott volna, épp az, amit Salvador elcsent tőlük a 93. percben szerzett góllal tavaly szeptemberben.

Szurkolunk nekik a következő selejtezőben, csatlakozzatok!