Döbbenet: van egy falu 1000 kilométerre Magyarországtól, ahol mindenki magyarul beszél

Nem is gondolnánk, hogy a Trinanoni békeszerződés után még léteznek olyan magyar falvak, amelyek külföldre szorultak, nem haltak ki, és néhány száz kilométerre tőlünk lelhetők már csak fel. Azonban fennmaradt egy csoda néhány kilométerre a Fekete-tengertől: egy magyar lakta, magyarul beszélő kis falu tartja lázban a magyarságot. A falut katolikus magyarok lakják, azaz csángói magyarok.

Jelenlegi tudásunk és ismereteink szerint ez a legkeletibb, még érintetlen magyarok által lakott kis község, amiről még a román miniszterelnök-helyettes sem tudta, hogy létezik.

A kis falucskát 500 fő lakja, tényleg olyan mint egy konzervált kis csoda, egy időkapszulába zárt magyarság az ezeréves határtól néhány száz kilométerre.

A nagy “verekedés” idején, azaz a világháború után tömegével indultak meg a csángóföldi magyarok leginkább kelet felé a tengerhez. Felpakolták mindenüket nagy szekerekre és megindultak családostúl azok, akik már éheztek, és túl zord körülmények között éltek.

A temetőikben elrománosított magyar nevekkel találkozhatunk. A keresztfák mögött található a katolikus templom, pedig többségében ortodox és muzulmán vallásúak lakják a környéket.

(A videó a Napló című műsor egyik 2014-es adásából származik. A riportot Vujity Tvrtko készítette.)