Beköszöntött a szezon, amelyben itthonról is láthatjuk a Magas-Tátrát

Egy kicsit úgy vagyunk a Magas-Tátrával, mint az örmények az Araráttal: a határ másik oldaláról vágyunk csak arra időnként, amiről úgy érezzük, hogy hozzánk tartozik.

Persze sokkal jobb a helyzetünk, hiszen a határon mi bármikor átkelhetünk, és öt-hat óra alatt kényelmesen elautózhatunk a Kárpátok királyáig. Most viszont az a szezon köszöntött be, amikor a légköri viszonyok a legkedvezőbbek ahhoz, hogy a határon innen lévő hegyekből is megcsodálhassuk a hófödte bérceket (ilyenkor legalábbis hó födi őket, ezért most, a téli időszakban a legszebbek).

Télen, amikor a Kárpát-medencében egy-egy anticiklonnak köszönhetően szikrázóan napos, száraz, derült időjárás uralkodik, s a János-hegy csúcsa büszkén kiemelkedik az alacsonyabb területeket, így a fővárost is borító nyirkos, szürke ködtakaróból, az Erzsébet-kilátóból – a Naszálytól keletre – kirajzolódik a Magas-Tátra csipkés, havas sziklagerince is 

– írja a Cartographia kiadó Budai-hegység című turistakalauza.

Ebből persze kiderül, hogy érdemes olyan napokon felvonulni a hazai magaslatokra, amelyeken idelent akkora köd uralkodik, hogy az orrunkig sem látunk – néhány száz méterrel feljebb ugyanis kristálytiszta lehet az idő. Persze azokon a téli napokon is lehet esélyünk, amikor mindenhol szikrázó napsütés uralja a vidéket.

Az alábbiakban összeszedtünk néhány linket szemet gyönyörködtető felvételekről, amelyek megmutatják, hogy a Pilistől a Buda-hegységen, a Börzsönyön, a Mátrán és a Bükkön át egészen Kazinbarcikáig hogyan mutat a Magas-Tátra. Ettől persze utunkhoz választhatjuk még a Karancsot vagy Miskolc egyes, északra néző dombjait is.

(Arday)