Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

A japán, aki 30 évig harcolt a második világháborúban

A japán, aki 30 évig harcolt a második világháborúban

Élet

A japán, aki 30 évig harcolt a második világháborúban

Élet

Promotions 22:22

A Kincs, ami nincsben szereplő őrült Kamasuka alakját valós történet ihlette.

Bud Spencer és Terence Hill 1981-ben forgatott klasszikusa, a Kincs, ami nincs egyik kulcsszereplője a japán Kamasuka, aki elkeseredett harcot vív az amerikaiak ellen, mert a felettesei elfelejtettek szólni neki, hogy már régen véget ért a második világháború.

Fotó: Profimedia

Megdöbbentő, de tényleg létezett egy olyan japán katona, aki 1944-ben parancsot kapott a végsőkig tartó harcra, így 30 éven keresztül vívta a maga elkeseredett háborúját. Persze, nem a kitalált Pongo Pongo szigeten (amelynek szerepét a filmvígjátékban a Miamihoz közeli Key Biscayne „alakította”), hanem a Fülöp-szigeteken.

Onoda Hiroo 22 éves volt, amikor három társával együtt gerillaharcra kényszerült a délkelet-ázsiai térségben. Végül már csak egyedül maradt, de a rendszeres szórólapozás ellenére sem volt hajlandó tudomásul venni, hogy a háborúnak valóban vége.

Végül 1974 márciusában kísérték ki a dzsungelből, vagyis elég meggyőzően bizonyította, hogy túlélési szakértőként kiváló kiképzést kapott a császári hadseregben.

„Minden japán katona fel volt készülve a halálra, én azonban hírszerző tisztként azt a parancsot kaptam, hogy folytassak gerillaharcot, és maradjak életben. Ha ezt nem tudtam volna végrehajtani, az végtelenül szégyenletes lett volna”

– adott magyarázatot az esztelennek tűnő cselekedetére 2010-ben. A kötelességtudó katona 52 évesen adta meg magát, és 2014-ben, 92 esztendős korában hunyt el. Jamasita Tomojuki tábornok aláírásával kaptak ugyan parancsot a megadásra (repülőről ledobva), de azt hamisítványnak gondolták, mert a szöveg tele volt hibákkal.

A dzsungelben gyümölcsökön és farmokról ellopott háziállatokon éltek. Néha pedig megöltek egy-egy „ellenséges katonát”, akik valójában gyanútlan gazdálkodók és rendőrök voltak (összesen 30 személy esett áldozatul a kóbor japánoknak).

Onoda utolsó társa 1972-ben halt meg (lelőtte a helyi rendőrség), de a japán egyedül is kitartott még további két évig. A hippi egyetemistával, Suzuki Norióval kötött barátsága vezetett el odáig, hogy végül letette a fegyvert.

A fiatal srác közbenjárására a helyszínre érkezett Onoda régi (szerencsére még élő) felettese, aki felolvasta neki a megadásra szólító parancsot. A katona Ferdinand Marcosnak, a Fülöp-szigetek elnökének adta át a kardját, és beszolgáltatta a töltényeit és kézigránátjait is.

Japánban hősnek kijáró tisztelettel fogadták, de a modern ország már nem nyerte el a tetszését. Brazíliába költözött, megházasodott, majd 1984-ben mégis hazatért, hogy oktató táborokat hozzon létre a japán fiataloknak.

Borítókép: Profimedia