
Egy magyar vezetéknév lett a leggyakoribb Szlovákiában – de vajon hogyan történhetett meg mindez, és mit üzen nekünk?
A vezetéknevünk nem csupán papírra vetett betűk halmaza – egy darabka történelem, amiben ott dobogtatják magukat az őseink, a foglalkozásaik, a helyek, ahonnan jöttek, vagy egyszerűen csak a külsejük, jellemük, rangjuk.
Ezért is olyan izgalmas, amikor időről-időre előkerül egy-egy statisztika arról, hogy melyik vezetéknév a leggyakoribb egy-egy országban, régióban vagy akár településen. Hiszen ha jobban belegondolunk, ezekből a listákból kiolvasható, merre vándoroltunk, mivel foglalkoztunk, hogyan alakultak a társadalmi viszonyaink.
Magyarországon például évtizedek óta nem sokat változott a helyzet: a leggyakoribb vezetéknevek között ott találjuk a Nagy, Kovács, Tóth, Szabó, Horváth neveket. Ezek teljesen átitatják a közéletet, a hivatalokat, az osztálynévsorokat, de még a híreket is. Az sonline.hu cikkéből kiderült, hogy a Balatonlellei Polgármesteri Hivatal anyakönyvei például szinte ontják a Kiss és Nagy nevű párokat, utána jön a Balogh, a Horváth, a Kovács, a Molnár.
Ezek a nevek legtöbbször foglalkozásra (Kovács, Szabó, Molnár), méretre (Nagy, Kiss) vagy származási helyre (Budai, Szegedi) utalnak.
Persze nemcsak nálunk alakul így. Olaszországban a Rossi vezet, az USA-ban és az Egyesült Királyságban a Smith, Németországban a Müller. Ezek szintén beszédes nevek, nagyjából mindenhol ugyanazokat a szakmákat emelik ki a múltból a jelenbe.
Japánban kicsit ellent mond ennek, ott egy egészen furcsa folyamat figyelhető meg: a Szato vezetéknév annyira népszerű, hogy egy matematikai szimuláció szerint 2531-re már minden japánnak ez lehet a neve – feltéve, hogy nem változik a törvény, miszerint a házastársaknak azonos családnevet kell viselniük. Ez már önmagában elég extrém jóslat, de közben azt is mutatja, hogy a név nem csak az egyénről, hanem a társadalmi szabályokról is árulkodik.
Mi a helyzet a szomszédban?
Az ember azt gondolná, hogy Szlovákiában a leggyakoribb vezetéknév valamilyen „tisztes szlovák” eredetű lesz. Nos, nem. A legelterjedtebb családnév ott a Varga.
A "varga" annak idején cipészt, bőrművest jelentett, és a mai napig az egyik legismertebb magyar eredetű foglalkozásnév. A Felvidék egykori lakosságának jelentős része magyar volt, és a nevek, ahogy az emberek is, nem álltak meg a határon. A magyar lakosság nyomot hagyott, és ezt még az anyakönyvi hivatalok is alá tudják támasztani.
[[c2]]