Magyar régészek szenzációs tanulmányt közöltek a honfoglalás előtti Kárpát-medencéről, rengeteg dolog kiderül

A napokban jelent meg egy új, avar kori társadalmat elemző tanulmány a HistoGenes projekt keretében, melynek eredményeit a NATURE folyóiratban publikálták. Az európai szerzők által jegyzett cikkben kiemelt szerepet kapott az ELTE régészeinek munkája, ami jelentős magyar sikernek számított.

A kutatás egyik első szerzője és vezető régésze Rácz Zsófia, míg a projekt magyarországi vezetője Vida Tivadar régész volt, mindketten az ELTE munkatársai. Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetéből és a TTK Embertani Tanszékéről további szakértők is részt vettek a kutatásban. A minták előkészítését pedig a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet munkatársai végezték Szécsényi-Nagy Anna és Mende Balázs Gusztáv vezetésével.

A tanulmányban részletesen elemzik a temetkezési szokásokat, a közösségeket és azok biológiai kapcsolatait, valamint az avarok eredetét és életmódját. A kutatók kiemelik, hogy az általuk alkalmazott módszer lehetővé tette olyan mélységű biológiai és szociális kapcsolatok feltárását, amely korábban elképzelhetetlennek tűnt.

Eltitkolták a magyarok elől? Az iskolában sosem hallhattál történelmünk brutális eseményeiről, a mágus-perekről

Olvass tovább...

Rácz Zsófia és Vida Tivadar, a vezető régészek, elmondják, hogy az általuk vizsgált temetkezések alapján meglepően egységes rokonsági szerveződést fedeztek fel az avarok között. Ez arra utal, hogy a keleti csoportok eredete összetett, és még az avar kor végéig megmaradtak genetikai különbségeik.

Az egyes temetkezésekből kinyert adatok alapján a kutatók részletesen rekonstruálták az avarok rokoni hálózatait és társadalmi szerveződését. Megfigyelték, hogy a közösségek alapját apaági leszármazási vonalak képezték, és a rokonsági kapcsolatok főként a nőkön keresztül szövődtek.

Az avarok életmódja és társadalmi szerveződése jelentősen átalakult a Kárpát-medencében való letelepedés után, azonban a sztyeppei világból hozott elemek, például a lóval temetkezés és az amulettek, továbbra is jelen voltak. Ezt támasztják alá a régészeti leletek és genetikai vizsgálatok eredményei.

A kutatás további következményeit Vida Tivadar ismerteti, kiemelve, hogy a friss genetikai adatok lehetőséget adnak a Kárpát-medencén belüli és kívüli rokonsági hálózatok feltárására, valamint a betegségek terjedésének vizsgálatára. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ilyen rövid tanulmányok nem elegendőek minden felmerülő probléma részletes tárgyalására, és további régészeti elemzésekre van szükség az új biológiai adatok alapján.

Az interjú során Rácz Zsófia és Vida Tivadar részletezték az avar kori rokonsági hálózatokat, melyekben a közösségek apaági leszármazási vonalakra épültek, és a kapcsolatok főként a nőkön keresztül szövődtek. Megemlítették a "sógorházasság" intézményét is, és azt, hogy bár a többnejűség széles körben elfogadott volt, nem találtak nyomokat a vérfertőzésre.