Ocean's 8 – Az évszázad átverése tényleg rendesen átejti a nézőt

[[video]]Egy férfi feltűnő, egy nő nem az – mondja Sandra Bullock karaktere az Ocean's 8 című filmben. A láthatatlanság ez esetben a lehető legnagyobb bók, hiszen akit nem vesznek észre, az könnyebben tud lopni, márpedig a klasszikus tolvaj széria folytatásában a nyolc mindenre elszánt nő éppen ezt tervezi, ahogy a magyar alcím is jelzi: az évszázad átverésére készülnek.

Steven Soderbergh rendezésében 2001-ben mások mellett George Clooney, Brad Pitt és Matt Damon főszereplésével mutatták be az Ocean's Eleven-t, amely a hétpróbás szélhámos Danny Ocean (Clooney) és társai által végrehajtott bravúros lopás történetét mesélte el. Miután csaknem félmilliárd dollárt hozott a konyhára, a stúdió nem meglepő módon két folytatást is rendelt, amelyek nem érték el az első színvonalát, de a trilógia így is kerek egész lett. Ezt igyekeztek most kiegészíteni egy spin-offal: a korábbi tolvajbanda már a múltté, ezúttal Danny Ocean húgát, Debbie-t (Sandra Bullock) és viselt dolgait ismerhetjük meg. Egy dolog változatlan: hatalmas blöffel készülnek ellopni egy rakás pénzt.

Pontosabban egy rakás ékszert, hiszen egy női moziról van szó – gondolhatták az alkotók. Az Ocean's 8 ugyanis hangsúlyosan női film lett: nyolc nő igyekszik túljárni a férfiak eszén, és nem árulok el nagy titkot, sikerül is nekik. Az már más kérdés, hogy a film mindeközben meg sem közelíti az eredeti trilógiát, unalmas, lassú, hemzseg a hibáktól, és bár lépten-nyomon hangsúlyozza a nők nagyszerűségét, voltaképpen pont az ellenkezőjét csinálja: kihasználja a „gyengébbik nemet”.

Debbie, hogy szabaduljon a börtönből, megesküszik, hogy jó útra tér, munkát keres, sétál a parkban, barátokkal találkozik, de becsszóra, semmi rablás, átverés, csalás. Ígéretét legalább addig be is tartja, amíg kilép a börtön kapuján, utána azonban indul a buli, a családi hagyományokhoz híven bele is vág a nagy átverésbe. Öt évig ült a hűvösön, volt ideje mindent a legapróbb részletig kitervelni, már csak társakra van szüksége, és a bandát gyorsan összerántja. Van itt hamisító (Cate Blanchett alakításában), divattervező (Helena Bonham Carter), hekker (Rihanna), gyémántszakértő (Mindy Kaling), orrgazda (Sarah Paulson), zsebtolvaj (Awkwafina) és világsztár színésznő (Anne Hathaway) is.

A terv egyszerű, a Metropolitan Múzeum gáláján – a világ legexkluzívabb társasági eseményén – akarják ellopni a Cartier 150 millió dollárt érő nyakláncát. Ehhez csak meg kell győzniük az ünnepelt színésznőt, hogy ünnepi szettjéhez válassza ki az ékszert, és ragaszkodjon hozzá mindenáron. A többi már a tökéletes időzítés és a precíz kivitelezés kérdése.

Eddig rendben is van a dolog, még azt is elfogadjuk, hogy a mai tolvajfilmekhez szokott közönség számára egy ilyen ékszerrablás messze van az „évszázad átverésétől”, ez maximum a hét, vagy a hónap legnagyobb átverése lehet, de semmi egyéb. Az viszont már nehezen emészthető, hogy a viccesnek és menőnek szánt tolvajok kínosan unalmasak, egy normális poént nem sikerült írni számukra, az egyetlen valamire való beszólás is egy férfi szereplőhöz köthető, ami sokat elárul az alkotók gondolkodásmódjáról.

A kraktereket egyetlen jellemzőjükre húzták fel, ami a korábbi Ocean's filmekben sem volt máshogy, de ott ez nem akadályozta meg, hogy szerethető és izgalmasan összetett figurákat kreáljanak. Sandra Bullockék azonban még annyira sem izgalmasak, mint egy brazil telenovella, kínosan kimódolt, mesterkélt szinte minden jelenet, egyedül talán csak Rihanna és a rapperként is ismert Awkwafina csempész valami természetességet a filmbe.

A legnagyobb baj azonban még így sem ez, hanem a visszafogott tempó ellenére is bukdácsoló történet. A rablás jelentéktelen ügynek tűnik, a motívációk hiteltelenek, a fordulatok vagy értelmetlenek, vagy tökéletesen kiszámíthatók, a végső nagy csavar pedig legfeljebb annyira meglepő, mint hogy a nőknek ékszert kell rabolniuk.

A mélypont kétségkívül Debbie, a nagy vezér motivációs beszéde, amellyel igyekszik fellelkesíteni társait az akció előtt. „Nem magukért csinálják – mondja. – Valahol egy nyolc éves kislány arról álmodik, hogy tolvaj lesz, érte hajtják végre az átverést.” Ez, azon túl, hogy teljesen indokolatlan az adott szituációban, valószínűleg azt jelentheti az alkotók szerint, hogy egy nő mindent elérhet, lehet belőle is világraszló szélhámos.

Ez minden bizonnyal így van, a kérdés csak az, miért kellett ilyen unalmas filmmel bizonygatni mindezt? Ha a nőket akarták felmagasztalni, akkor első körben írhattak volna egy működő történetet, aztán normális karaktereket és végül valóban humoros párbeszédeket és monológokat. Persze akkor az Ocean's 8 nem lett volna méltó az alcíméhez.

Mert ha a film nem is az évszázad átverése, de mindenképpen jól átvágja a nézőt, aki egy szórakoztató rablásra számít, de csak egy unalmas szenvedést kap a pénzéért.

(fib)