promotions.hu
Sötét mód
Keresés
Menü megnyitás
Aranynak hitt tömböt őrizgetett egy férfi, aztán kiderült, hogy sokkal értékesebb dologról van szó
Borítókép:  ScienceAlert.com
Tech & Tudomány
Kategória fejléc
Megosztás
Másolás

David Hole, egy ausztrál kincsvadász a Melbourne melletti Maryborough Regionális Parkban korzózott a fémdetektorával felfegyverkezve, amikor valami igazán szokatlanra bukkant. 

Miután a kezében lévő szerkezet elkezdett ritmusosan sípolni, a férfi megpillantott alatta egy vörösesen tündöklő sziklát, amely sárga agyagban nyugodott. Gondolt is egyet, felkapta és hazavitte, hiszen úgy vélte, aranyrögre lelhet a szikla belsejében – írja a Science Alert

Maryborough vidéke amúgy is gazdag a ritka nemesfémben, hiszen ezen a környéken tetőzött a 19. században az úgynevezett ausztrál aranyláz. Minden lehetséges praktikát bevetett az ügy érdekében: próbálkozott kőfűrésszel, sarokcsiszolóval, fúróval, de még savval is, azonban minden próbálkozása hiábavaló volt, hiszen nem tudta feltörni a sziklát.

Pár évvel később kiderült, miért járt sikertelenül, miután megmutatta kincsét egy múzeum kutatóinak. A rejtélyes kő nem más volt, mint egy meteorit. 

„A jellegzetes faragott, gödröcskés külseje a sziklának akkor keletkezett, amikor áthasított a légkörön. Kívülről megolvadt, a légkör pedig átformázta. Jó pár követ vizsgáltam már, amelyre azt hitték korábban az emberek, hogy meteorit, így ez a történet különösen érdekfeszítő"

– nyilatkozta a felfedezésről Dermot Henry, ausztrál geológus. Hozzátette azt is, hogy 37 esetből csupán 2 kő bizonyult ténylegesen meteoritnak.

Kutatók publikáltak egy tudományos cikket is a meteorittal kapcsolatban, amelyben górcső alá vették a 4,6 milliárd éves sziklát. Nem kevesebb, mint 17 kg-ot nyomott, és végül gyémántfűrésszel sikerült egy apró szeletet levágni belőle, amelynél kiderült, hogy meglepően magas vastartalma volt. A felnyitás után láthatóak voltak a fémes ásványok kristályos cseppjei, amelyeket kondruloknak neveznek. 

Forrás: Science Alert

A meteoritok biztosítják az űrkutatás legolcsóbb formáját. Visszarepítenek minket az időben, támpontokat adnak nekünk a Naprendszer kialakulásával, alakjával és kémiájával kapcsolatban"

– tette hozzá Henry. 

Később kiderült az is, hogy az említett meteorit nagy valószínűséggel a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövből származik, és olyan aszteroidák lökhették ki onnan, amelyek egymásnak ütköztek. Úgy saccolnak a kutatók, hogy kb. 1889 és 1951 között érkezhetett a bolygónkra a szikla.

A David Hole által felfedezett rejtélyes kődarab jelenleg az ausztrál Museums Victoria tulajdonát képezi. 

Hasonló tartalmak
Galéria - Van képünk hozzá
Színes
Tech & Tudomány
Helyi Hírek
Időjárás