promotions.hu
Sötét mód
Keresés
Menü megnyitás
Mikor jöhet el a járvány, amely az egész emberiséget kipusztítja? A kutatók szerint fogy az idő
Borítókép:  Profimedia
Tech & Tudomány
Kategória fejléc
Megosztás
Másolás

Egy új tanulmány szerint egyre gyakrabban kell számítanunk a koronavírushoz hasonló globális katasztrófákra. 

A spanyolnátha óta (melynek következtében több mint 30 millió ember vesztette életét) már meglehetősen hosszú idő telt el, ez az idő pedig sokakban hamis biztonságérzetet keltett az esetleges járványok tekintetében. Miután az egyre fejlődő orvostudomány kiküszöbölte a himlőt, és sok más betegséget is legyőztek az antibiotikum és a különböző oltóanyagok feltalálásával, sokan abban reménykedtek, az emberiség túljutott a mikrobiális fenyegetések időszakán.

A Duke Egyetem kutatója, Dr. William Pan szerint azonban a COVID-19 nem számít kiemelkedő jelenségnek. A Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában megjelent tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a koronavírushoz hasonló esetek egyre gyakoribbak lesznek.

Munkája során Pan egyébként összesen 476 járványt vizsgált, amelyek mind az elmúlt 400 évben bukkantak fel, eltérő halálozási rátával. 

A kutató szerint egy olyan katasztrófának a kockázata, mint a spanyolnátha (amely akkoriban a világ lakosságának több mint 2 százalékával végzett), minden évben 0,3 és 1,9 százalék között mozog.

A kevésbé katasztrofális – mégis pusztító – járványok kitörésére azonban jóval nagyobb valószínűség van.

Évente akár 55 komolyabb járványra is számíthatunk a jövőben.

És ez a szám csak növekedni fog. 

A sűrűbb populáció, az egyre gyakoribb utazgatás és a természetes módon kialakuló betegségek életébe történő emberi beavatkozás ugyanis meghaladja a betegségmegelőzés fejlődését.

A kutatócsapat egyébként olyan, spekulatívabb számításokat is végzett, amelyek során azt próbálták kiszámolni, mekkora az esélye egy olyan betegség kitörésének, amely teljesen véget vethet az emberi életnek. Ezeknek a számításoknak az eredményeit azonban végül nem tették közzé, ugyanis közel 12 ezer évre lenne szükség ahhoz, hogy az eredmények statisztikailag is megalapozottá váljanak. 

„A tanulmány rámutat a betegségek kitörésére adott korai reagálás; a világméretű járványügyi felügyeleti kapacitás kiépítésének valamint a kutatási menetrend meghatározásának fontosságára annak érdekében, hogy mihamarabb megértésük, mitől válnak egyre gyakoribbá a nagy járványkitörések” 

– mondta Pan.

(iflscience.com)

Hasonló tartalmak
Galéria - Van képünk hozzá
Színes
Tech & Tudomány
Helyi Hírek
Időjárás