Ilyen még nem volt: itt a trianoni menekültek első adatbázisa

Már a második világháborút magyar szempontból lezáró trianoni szerződés, vagyis 1920 júniusa előtt elindultak Magyarországra azok a magyarok, akik a mai anyaország határain túl éltek. A húszas években mintegy 400-420 ezer ilyen menekült élt pályaudvari vagonokban, kaszárnyákban, iskolákban. Eddig nem volt olyan adatbázis, mely összesítette volna a menekültek neveit, az MTA most összeállította az első ilyen lajstromot.

A tudományos akadémia Trianon 100 kutatócsoportja, Dékány István vezetésével hivatalos összeírások, hírlapi cikkek és levéltári források alapján szedett össze 15 ezer nevet, de nem csak a neveket, hanem azt is, hogy mi volt a korábbi lakóhelyük és foglalkozásuk.

A gyűjtésből kiderül, hogy a menekültek többsége állami, vármegyei, városi tisztviselő, illetve állami vállalat (MÁV, posta) alkalmazottja volt, vagyis leginkább munkájából fakadóan kellett lehagynia lakóhelyét.

A hivatalos statisztika mintegy 350 ezer főt tart nyilván menekültként, akiknek csaknem százaléka Erdélyből és Kelet-Magyarországról települt át a trianoni országba. A most közölt adatbázisban az első érkezőt 1918 elején regisztrálták, az utolsót 1928-ban, zömük 1920 vége előtt érkezett, amikor a magyar kormány drasztikusan megszigorította a „beköltözés” feltételeit.

Az adatbázis itt található, név, névtöredék, foglalkozás alapján is lehet keresni benne.