Keresés

Elérhetőségek

Központi e-mail cím
info [kukac] promotions.hu

Szerkesztőségi e-mail cím
szerk [kukac] promotions.hu

Ügyvezető
maxi@promotions.hu

Programok beküldése
programok@promotions.hu

Nem igazak a görög csecsemőhorrorról szóló történetek

Nem igazak a görög csecsemőhorrorról szóló történetek

Színes

Nem igazak a görög csecsemőhorrorról szóló történetek

Színes

CST - 2019.11.30. 19:19

A görög történelem elsőszámú horrorsztoriját mindenki ismeri, csakhogy nem biztos, hogy jól.

2006-ban hatalmas hypeja volt Spártának és a spártai 300-nak, akik életüket áldozták a hazájukért. A szupermozi farvizén akkoriban rengeteg új kutatás is kezdődött a környéken, a régészek újra megvizsgálták, hogy vajon mennyi igazságalapja lehet a Tajgetoszról ledobált csecsemőkről szóló legendának. A legendának, amely minden iskola tankönyvben ott vírit, és nincs Spártáról diskurzus a Tajgetosz említése nélkül.

A lényeg, hogy nem sok.

Viszont a friss eredmények után már tisztábban látjuk, hogy a görög társadalom miképp viselkedett a gyenge, testi hibával született, vagy az éppen nem kívánt gyerek születése esetén. A hírhedt hegy lábánál ugyanis nem találtak csecsemő csontvázakat, csupán 18 és 35 kor közötti felnőttek maradványait azonosították. Az igazság valószínűleg az lehet, hogy a hegy környékén, esetleg a környező falvakban helyezték el azokat a gyerekeket, akiket a szüleik nem szerettek volna felnevelni, ez nagyon fontos kérdés volt egy olyan korszakban, amikor a poliszok világában mindennapos probléma volt a túlnépesedés.

Természetesen sokszor megesett az is, hogy rabszolgakereskedők vették magukhoz az újszülötteket, mivel ők is tudták, hogy hol vannak azok a helyek, ahová a görögök időnként kitették a csecsemőket. A felcseperedő görögökre ilyenkor nagyon nehéz sors várt.

A generációkra mély nyomot hagyó filmben így ábrázolták a feltételezett halálhegyen történteket:

Amúgy az egész horror, miszerint beteg gyerekeket hajigáltak le a hegyről, egy félrefordítás eredménye – erre hívja fel a figyelmet az egyik legjobb magyar ókortörténész, Németh György is, aki egy korábban megjelent munkájában olyan közszájon forgó sztorikról mondja el az igazságot, mint például arról, hogy

Karthágot most akkor tényleg behintették sóval a rómaiak?

Plutarkhosz pontosan ezt mondja:

Az újszülött csecsemővel apja nem rendelkezett, hanem karjába vette, és elvitte a Leszkhé nevű helyre, ahol a törzsek vénei összegyülekeztek és megvizsgálták a kisdedet. Ha egészséges alkatú és erőteljes csecsemő volt, utasították az apát, hogy nevelje fel, egyben pedig kijelöltek neki egyet a kilencezer spártai parcellából. De ha idétlen vagy nyomorék volt, bedobták a Taügetosz Apothetai nevű szakadékába – azzal a meggyőződéssel, hogy nem előnyös sem a gyermeknek, sem az államnak, ha egy születésétől kezdve gyenge és életképtelen ember életben marad.

Az Apothetai egyszerűen csak azt jelenti, hogy

a kitevés helye.

Borítókép: zoldinges.net

Legolvasottabb hírek