Közölték: a technológia segítségével a kutatók mostantól „kihallgathatják” a méhek ügyködését, és elemezni tudják az „okos kaptárakból” szerzett bonyolult akusztikai adatokat – ilyenek például a méhszárnyak és -lábak mozgásainak hangjai. Egyéb precíziós mérésekkel kombinálva – ideértve a hőmérséklet, a páratartalom vagy a mézhozam vizsgálatát – közelebbről figyelhetik a méhkolóniákat, elemezni tudják a méhek viselkedési mintáit, illetve előrejelzéseket is tudnak készíteni azokról.
Ennek köszönhetően a természetvédők és a méhészek jobban tudják védeni a méhkolóniákat, például elkerülhetik az időszerűtlen méhrajzásokat, illetve eltávolíthatnak kártékony ragadozókat, így az ázsiai lódarazsat.
A nemzetközi kaptárhálózatból begyűjtött adatok értéke abban rejlik, hogy a méhészek képet kaphatnak a kolónia legkülönbözőbb állapotairól az év bármely szakaszában, és segíthetik a működését. A hálózat kiépítése elkezdődött Nagy-Britanniában, nemzetközi kiterjesztése folyamatban van – írták.
Felmérések szerint a méhek kihalásáért az egyre zordabb természeti körülmények felelősek, ami a viráglelőhelyek csökkenésének, az erőteljesebb gazdálkodási módszereknek, az klímaváltozásnak és a fokozott növényvédőszer-használatnak tudható be. A méhek felelnek a világ élelmiszerkészletei mintegy harmadának beporzásáért. A Föld népességének 90 százalékát ellátó 100 különféle haszonnövény közül 70-et a méhek poroznak be.
(TK via MTI)
Borítókép: mosaicon.hu
