Igazi örömhír érkezett Szegedről - fotó

A pettyes szarvasok eredetileg az indiai szubkontinensen - beleértve a Himalája déli lejtőit és Srí Lankát - őshonosak. Trópusi, szubtrópusi eredetüket mutatja, hogy nincs náluk meghatározott párzási időszak, így akár tél közepén is születhetnek borjaik, ahogy ezt történt most Szegeden is.

Mezopotámiai dámszarvas született a Szegedi Vadasparkban

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A csapat az idén három borjúval gyarapodott. A fiatal szarvasok meglehetősen félénkek, megriadva egyből összeverődnek kifutójukban, a lehető legtávolabb a vélt vagy valós veszélyforrástól. A nyugodtan, kevés zajt csapva szemlélődő látogatók azonban egész közelről is megfigyelhetik a szarvascsaládot.

A faja a vöröses vagy sárgásbarna szőrzeten gyöngysorszerűen megjelenő fehér pettyekről kapta nevét. Az alapvetően erdőkben élő szarvasfajnál ez a mintázat segíti a rejtőzködést. A pettyezettség ősi jellegzetesség, a csitálszarvasként is emlegetett fajnál az egész élet során megmarad, míg más - a hűvösebb vidékeken előforduló - fajoknál csupán fiatalabb korban figyelhető meg.

A Szegedi Vadasparkba 2018-ban érkeztek az első pettyes szarvasok Csehországból, és már ekkor szaporodtak, majd a rá következő években is. A szaporulat utóbb más állatkertekbe kerül, de a télen született borjak egészen nyárig láthatók Szegeden.