Gyönyörű fotó készült az állatövi fényről

A fényt azért is nehéz kiszúrni, mert rendkívül sötét égbolt szükséges a megpillantásához. Szóval a városban élők a fényszennyezés miatt le is kell tenniük a dologról. Nem csoda, hogy Komka Péternek is a Három-kő csúcsáig kellett mennie. Ez a Bükk egyik jellegzetes kőszirtje, 904 méter magasságban a Bükk-fennsík déli peremén Az állatövi fényt a bolygóközi porfelhőről visszaverődő napfény okozza. A por a gravitációs törvényeknek engedelmeskedve a Naprendszer síkjában koncentrálódik, melyben a bolygók, köztük Földünk is kering. A fény éppen e síkot, az ekliptikát rajzolja az égre. Amolyan piramis alakú derengés ez.

A Nap fényét visszaverő és szóró por azonban nem keringhet hosszú időn keresztül a Naptól azonos távolságra. A kisebb méretű és tömegű részecskéket a Nap sugárzása távolítja el, a nehezebb darabok pedig lassan bespiráloznak a Napba. Ennek ellenére a jelenség mégis fennmarad, mivel az üstökösök és (sokkal kisebb mértékben) a kisbolygó-ütközések folyamatosan pótolják a kieső anyagmennyiséget. (Lent: Az állatövi fény, a Vénusz, valamint a Tejút látszik a Három-kő csúcsáról – MTI Fotó - Komka Péter)


A jelenséget a mérsékelt övi területekről február-márciusban napnyugta után, illetve szeptember-októberben napkelte előtt lehet megfigyelni. (csillagaszat.hu; MTI; Torony)