A magyar hegység, amelyben nincsenek hegyek, csak vadregényes völgyek

Van egy hegység Magyarországon, amely nem a hegyeiről, hanem a völgyeiről híres, merthogy e karsztvidéket szurdokvölgyek tagolják, elsőosztályú terepet adva sétához, kiránduláshoz, nem nehéz túrához. A hegység hazai viszonylatban nem számít kicsinek a magassága alapján, hétszáz méter feletti csúcsa is akad, csakhogy, amíg a Pilist ugyanilyen magassággal valóban hegyvidéknek érzi az ember a Dobogó-kőnél vagy a Vadálló-köveknél, addig a Bakony legmagasabb pontjáról, Kőris-hegyről letekintve szelíd dombokat lát maga mögött a látogató, és nem is érti, hogy miért tartják vadregényesnek e tájat.

Aki még nem tudja, és vasárnap a sportot akarja összekötni a természetjárással (és a környék izgalmas helyeinek felfedezésével), annak ajánlhatjuk a Bakony Szurdokvölgyei Teljesítménytúrát a bakonyikalandok.hu szervezésében.

De legalább így ajánljuk e szurdokokat bármikor, némi önszervezéssel, amihez itt egy kis segítség.

Mit járjunk be?

A Cuha-völgyét mindenképpen. Vonattal, kis alagutakon át a Zirc és Győr vonalon sem utolsó élmény, de végigjárni gyalog még inkább kaland.

Ha több időnk van, a Gaja-patak völgyét se hagyjuk ki a Bakony keleti oldalán, ez inkább séta. Családostól is megy, Budapesthez még közelebb van.  

A Római-fürdő a Gaja patak áttörése Bakonynána és Jásd között, sokan ezt tartják a hegység legszebb pontjának, érdemes bevenni a programba.

Szinte bármerre járunk itt, szurdokvölgyet találunk, a hosszú Ördög-árok végigjárását sem bánjuk meg.

Hol szálljunk meg és hol együnk?

Jó hírünk, hogy a környék még nagyon nem – hát hogyis mondjuk… Szóval nem ment el abba, hogy az legyen a cél: minél több pénzért testi élményt nyújtani, lehetőleg pocsék anyagokból, gyorsan. A Bakony szívében, Bakonybélben még nem találtunk rossz helyet, de a környéken sem. Persze nem kell csúcsminőségre gondolni, inkább egyszerűbb, becsületes helyekre. E kategóriában itt nagy a választék és nehéz mellényúlni.

Hová menjünk, ha még mindig van egy időnk?

Mi a Balaton felé szoktunk. Közel van és megunhatatlan. Vendéglátás szempontjából ez persze már sokkal veszélyesebb vidék, étterembe menni itt előzetes tájékozódás nélkül szigorúan tilos.

(Arday)