Valószínűleg megint lesz kutyahús fesztivál Kínában

A kutya fogyasztása igazából nem csak Kínában, hanem néhány kelet-ázsiai területen is népszerű, például Koreában vagy Vietnámban. Itt egyes területeken étteremben is szolgálnak fel kutyákat, de általában őket különleges farmokon nevelik. A kereskedők szerint a kedvtelésből tartott fajták nem számítanak ehetőnek, de sokan elkészítik a kóborkutyákat is. Kambodzsában a romlott kutyahús már életeket is követelt. Három ember, egy család két tagja és egy szomszédjuk halt bele az egyik falubeli embertől vásárolt romlott kutyahús fogyasztásába, és később a falu két másik lakója is ételmérgezést szenvedett. A vietnami határhoz közel fekvő faluban további 30 ember is ételmérgezést kapott, miután az első három halott temetésén felszolgálták nekik a megmaradt kutyahúst. Ennél már csak az lett volna ironikusabb, ha közben a Rex felügyelőt nézik.

A Kuanghszi-Csuan autonóm területen lévő Jülin településen a nyári napforduló júniusi köszöntése alkalmával általában csaknem 10 ezer állatot végeznek ki, ám a környéken élők "magánügyüknek" tartják a helyi népszokást, a kutyahúsból készült ételek fogyasztását. A kormányzat minden alkalommal magyarázkodásra kényszerült és a rendszeres tiltakozások ellenére is tehetetlennek bizonyult, mondván, hogy civil kezdeményezésről van szó.

Az állatvédelem egyik élharcosának számító Humane Society International nevű szervezet képviseletében Peter Li hétfőn azt nyilatkozta, hogy 2014 óta minden évben felkereste a Jülint, de az idei alkalom volt számára a legszívszorítóbb. A szervezet online petíciót indított az ezrek által látogatott fesztivál betiltására, egyúttal május végén öt másik állatvédő szervezettel együtt levélben fordulnak a pekingi kormányhoz ugyanezért.


Az elmúlt években állatvédők tucatjai utaztak a helyszínre, hogy ott tiltakozzanak. Az állatok levágását "brutális cselekménynek", az ünnepséget "véres karneválnak" nevezték. A tiltakozók szerint a helyiek ünnepe nem tartja tiszteletben az életet, és ellentétes az emberi civilizáció fejlődésével. Sokan az állatok tömeges felvásárlásával igyekeztek megmenteni kutyaéleteket. Ha jelen lennénk a helyszínen, mi sem bírnánk ki, hogy felforduljon a gyomrunk, vagy összeszoruljon a szívünk, ez viszont ezeknek az embereknek mindennapos. Mondhatni olyannyira, mintha a kedves nagymama vágna le egy csirkét. Bár sokan még mindig nem vagyunk tisztában, hogyan is kerül a hús a tányérunkra, és ez bizony elég nagy baj.

 

Egy kínai szervezet alapítója, Csin Hsziao-na azt is megfogalmazta, hogy a nagy nemzetközi visszhangot kiváltó esemény rossz színben tűnteti fel az országot. Jü Hung-mei egy másik szövetség képviseletében ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy Kínának fel kell zárkóznia a fejlett országokhoz, amelyek tiltják a kutya- és macskahús fogyasztását. Egyes becslések szerint a Kína bizonyos területein hagyományosan fogyasztott kutyahúsételekhez évente több mint 10 millió állatot vágnak le.

 

Viszont azt is figyelembe kell vennünk, hogy kelet-ázsiában vannak olyan elmaradott települések, ahol még a patkányt is megeszik. Sok helyen befőttes üvegben rizsborral tartósítják a rágcsálókat. Ez a szegénység hatása is, mivel a helyiek mindent megesznek, amit találnak. Jülinben persze más a helyzet, ott az egész tényleg egy ünnep, és akárcsak a tavalyi évekhez hasonlóan, egészen biztosan most is meg lesz tartva. A hagyománytisztelők és állatvédők nagy harca ez, ahol mindenki a saját igazát szeretné bizonyítani. A kutyafesztiválon résztvevőknek elég nehéz, amikor olyanokkal hergelik az aktivistákat: – Héj, vagy megveszed a kutyát, vagy itt helyben megölöm!

Torony