Fantasztikus felfedezés: rábukkantak a sorsfordító mohácsi csata helyszínére

A mohácsi csatát a magyar történelem egyik legszomorúbb, sorsfordító történelmi eseményének tartjuk. Éppen ezért meglepő, hogy a közelmúltig lényegében fogalmunk sem volt arról, hol vívtuk meg a törökökkel, néhány új kutatásnak azonban alighanem sikerült tiszta vizet öntenie a pohárba.

Annyi bizonyos, hogy a legendás csata 1526. augusztus 29-én zajlott le Mohács környékén, és elsöprő oszmán sikerrel zárult. Elesett az ifjú II. Lajos király, és hamarosan Magyarország nagy része másfél évszázadra török uralom alá került.

Több millió magyar rosszul ismerhette a magyar történelem egyik legfontosabb eseményét - a kutatók új eredményekkel álltak elő

Olvass tovább...

Olvass tovább...

A középkorban – a közhiedelemmel ellentétben – csak ritkán vívtak ilyen nagyszabású, nyílt ütközeteket. Az általában túlerőben lévő oszmán sereggel ez mindig is kockázatos vállalkozásnak számított volna, még a nagy Hunyadi János is elveszítette velük szemben az összes nagy nyílt csatáját.

„II. Szulejmán (helyesen) úgy gondolta, hogy egy csata kikényszerítése őt hozná taktikai pozícióba. A törökök agresszíven benyomultak az ország belsejébe, és ezzel kényszerhelyzetbe hozták a magyar uralkodót. A király ugyanis nem tehette meg, hogy visszavonuljon, és ne próbálja meg megvédeni az országot. Így a döntő csata elkerülhetetlenné vált”

– olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik friss írásában. A megszólaló hadtörténészek szerint II. Lajos tisztában volt azzal, hogy minimálisak a magyar esélyek, ezért próbáltunk részenként megütközni a török sereggel. Az első ellenséges hadtestet meg is vertük, ám a fősereg megérkező többi részével már nem bírtunk.

Elképesztő, ezeréves kincset találtak Magyarországon a föld alatt, a Tolna megyében felszínre hozott lelet a híres viking királyhoz tartozik

Olvass tovább...

Olvass tovább...

Még az 1990-es évek elején sem volt konszenzus arról a történészek körében, hogy hol is zajlott pontosan a mohácsi vész. Eleinte az volt a leginkább elfogadott, hogy Mohácstól 11 kilométernyi távolságra, délnyugatra került sor a csatára, de aztán a majsi völgy egy másik területe bizonyult „befutónak”. Ott nemcsak cseréptöredékeket, puskagolyókat találtak, hanem épületromokat is.

A feltételezett helyszínt aztán fémdetektorral és más modern eszközökkel is átvizsgálták, és ma már a feltárást végző kutatók 80–90 százalékban biztosak benne, hogy a tényleges helyszínre bukkantak rá. Eddig 8000 fémtárgyat emeltek ki a lelőhelyről, amelyek közül 300 (lövedékek, lószerszámok, fegyverek) kapcsolódhat a csatához.

„Az igazi áttörést azonban a tömegsírok vizsgálata hozhatja majd… Talán elesett zsoldos lövészek feküdhetnek a sírokban, de egyes feljegyzések szerint a szultán a csata utáni napon kétezer előkelő magyarnak vágatta le a fejét, és ők is lehetnek az áldozatok”

– olvasható az MTA említett munkájában.

Elképesztő római aranykincsre bukkantak a Balatonnál, az egész világon egyedülálló

Olvass tovább...

Olvass tovább...