A Kínai Nemzeti Űrközpont Change'4 nevű űrszondája szerdán landolt a Hold Földtől távolabbi déli féltekéjén. Emberi jármű itt még soha nem járt, a kínaiaké a történelmi dicsőség. A szonda a Déli sarki-Aitken medencében szállt le, s a kínai állami hírügynökség jelentése szerint már ott rögzített képeket is küldött.
A terület egy nagyjából 2500 kilométer átmérőjű síkság, ez a legrégibb, legmélyebb része a Holdnak. A kínai szonda a magyar-amerikai matematikusról, Kármán Tódorról elnevezett kráterben érte el a Hold felszínét.
A kínai Chang'e4 landolt a Hold túlsó oldalán, új fejezetet nyitva a Holdkutatás történetében
– írta az állami China Daily napilap Twitteren, majd kisebb zavart okozva a bejegyzés hirtelen eltűnt. A hivatalos megerősítés két órával később jött az állami CCTV-n, melynek alapján a szonda európai idő szerint hajnali fél három körül érte el a Hold felszínét. Már a hétvégén Hold körüli pályára állt az űrjármű, a 15 kilomterre megközelítette az égitestet.
A Chang'e4 elsődleges küldetése, hogy földtani, ásványtani elemzést készítsen a felszínről. Az Aitkin medence úgy keletkezett, hogy a Hold egy másik égitesttel ütközött, s a becsapódás során a bolygó belsejéből került a felszínre jelentős mennyiségű kőzet. Ily módon a mostani expedíció révén egészen egyedi adatokhoz juthat hozzá a kínai űrközpont a Hold keletkezéséről.
Ez nem csupán egy tudományos eredmény, hanem geopolitika, űrpolitika is van benne, Kína szuperhatalommá válásáról szól. Az űrprogramjukat óriási lelkesedés övezi, ez a nacionalizmusuk egyik megnyilvánulása, az űrkutatásban való komoly szerepük a szuperhatalmi lét egyik fontos eleme. Az ottani sikereiket többek között a tőlük elszakadt Tajvannal való kapcsolatukhoz mérik
– véli Malcolm Davis, az ausztrál Politikai-Stratégiai Kutatóintézet vezető elemzője. Davis szerint az amerikaiak mostantól „tűz alatt vannak”, ők ugyanis óriási arculcsapáskként fognák fel, ha a következő Holdra szálló űrhajós kínai lenne.
Már látom magam előtt a közleményt, mely szerint a Kína 2030-ig taikonautát szeretne küldeni a Holdra
– fűzte hozzá Davis. A kínaiak taikonautának hívják az űrhajóst.
A NASA-nál lenyűgöző teljesítményről beszélnek a Holdraszállást illetően.
(Gaba)